Lapszemle, 1933. február

1933-02-20 [1394]

1933. leoruar 20. i hetne magyaiázni ezt az eddig tartó hallgatást, ae mivel ezt a hazug hirt éppe^i a francia sajtó terhi zottság jesztette és éppen a francia külügyi ülésére utalia mégis esak elemi kötelessége lett volna a bizottság elnökének. Herriot-nak rögtön cáfolatot , megjelentetni ezzel szemben.Ez a cáfolat azonban az egyetlen mód nem töztént meg. Ily én formán az a komádniké, amely csak most az olasz ministertanácsban elhangzottak után igyekszik kimosni a felelősségből a francia kUlügyi bizottságot, egyenes bevallása annak,hogy Mussolini kijelentése céloatalált, majd megállapít ja,hogy az a politika, amely ilyen felelőtlen játékot üz, csak szánalmat érdemelhet. Minthogy a Havas-cáfolat az egész ügy ódiumát most a külföldi sajtóra akarja hárítani - jegyzi me

0 a Giornale d'Italia/17/- meg keli állapítania,hogy az idevonatkozó információt elsőnek igei is a francia sajtó terjesztette és csak attól vette ál a kuT föld, amit a lap az Ordre feoruár 9-1 és az Oeuvre február 10-i számára való utalással bizonyít.Ugy ez, mint a többi 17-i lapok leszögezni kivánják, hogy a francia félhivatalos cáfolat elkésett,de még most is helytelen formában látott napvilágot. Ha majd ennek a kornak a történelmét fogják megírni, mondja a Corriere della Sera/17/ kommetár-