Lapszemle, 1933. február

1933-02-01 [1394]

ós jogi azeupóntökat. 4 némsetgasdasági lugikátlaűságotj amely Kozépeurógában uralkodik, világgazdásági alapon kell megértetni a hatalmakkal, /-mikor pl, .ír uncia ország amerikai tartozásai réván a Magyarországéhoz hasonló holyzetbe jutott, azonnal a helyes álláspontot foglalta el, mig nekünk oa különösen Németországnak tiz ívbe telt, nig megértettük, a revizié szükségessojst. fi francia kamara nem fizet isi deklarációját a iegyozőtteknnem kárörvendve, liánom a; zal a reménységgel fogadták, hogy az köze ledé üt fog eredmóyuezni Franciaország és a legyőzött államok között a szerződések szentségéről való felfogásban. Franciaország nyíltan demonstrálta,hogy non tartja erkölcstelen dolognak,- ha egy ország megtagadja az olyan szerződős betartását, melyet saját gazdasága nem bir el. A főherceg szerint 9 szétdarabolt Ilözépeurópa visazaáili'ása mellett sokkal holy t áilobbak a gazdasági argumentumok, mint a történelmi jogokra való hivatkozás, Rotheraere lordnak a revizio szükségességét propagáló munkájáért mondotta, az egész magyar nép halával tartozik, de egyedül u.jságoikkekkel nem lehet visszaszerezni egy talpalattnyi földet sem. á lord trónjelöltségére térve Albrecht főhereeg eisem tudkárc

óáokot/ ja képzelni, hogy a XX. században népszuverenitás! ./6rzeigcs románticismus alapján lehessen megoldani. Azt sem tudja elképzelni, hogy a nép hálája Hothermere iránt ilyen formát olthasson. Valamint nem tételezheti fel azt sem, hogy Bothormoro a hálának megnyilatkozását ilyen formában várta volna. Égj trón betöltésénél, oondotta, gokkal közelfelyvóbb hogy a rég kipróbált mód a ikaimaztassék mint m^giiockártatni azt a veszedelmet ós nehézségeket, melyekkel egy ilyen kombináció mindkét félre járna, Hothormere bizonyára kinos helyzet bon volna, ha felajánlották ncina neki a magyar trónt. k% o uri felfogásával Ö ÍSZB sem fért volna ha utólag még a látszatát is kelthette