Lapszemle, 1933. február

1933-02-18 [1394]

szakadatlanul lntrikál a fegyverkezési kiegyenlítés és egyenjogúsítás ellen, aki mint a világ egyik legnagyobb fegyverexportáló országának külügyminisztere képmutató módon bűncselekménnyé akarja bélyegezni a hirtenbergl fegyverszállítás! ügyet, és aki most ismét arra vállalkozik, hogy a kisentente ujabb összekovácsolásával, egészen határozott politikai célokkal-aés követelésekkel szembeszálljon a folyamatban levő JTsjiődéssel/^ sakkhuzásftál arról van szó, hogy a párisi békediktátumok ingadozó rendszerét újból alátámasszák és a status quo fenntartásában érdekelt hatalmak gyakorlati szolidaritását Idézzék elő. egyidejűleg azonban a Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia uj kötelezettségeinek tartalma annak, afelel? le, hogy az egyik vagy másik állam végül mégis elug< hatna és másfelé orientálódhatna... AZ összes revíziós kíván*gokkal szemben való legszélsőségesebb lntranzigencia akarása és a különös frontállitás Németország, Olaszország és Magyarország ellen tehát adva vannak. Bgyicejüleg sejthetőleg csir&zó sejtet akarnak létesíteni a francia biztonsági rendszer számára. Úacára ennek természetesen a legkereseob e!auik_Sincs _arra

J hogy ennek a "blokkalakitásnak" túlságos jelentőséget tulajdonítsunk. Mert utóvégre a kisentente három állama akkor sem erősebb és belsőleg nem szilárdabb, ha terjedelmes kül- és gazdaságpolitikai programmot tesznek közzé. És hogy hol állanak Franciaország vazallus államai, amikor a határrevízió ós a fegyverkezési kiegyenlítés kérdései merülnek, fel azt már régen tudjuk... - A Kreuz Ztg. /16-47/ a jelentésről szóló címzésben azt a kérdést veti fel, vájjon nincsen-e veszélyeztetve a bizton-