Lapszemle, 1933. február

1933-02-18 [1394]

ni diplomáciai testület, amelynek 19S5 óta volt tagja, a társaság, amelyben a német politikusok és idegen diplomaták találkoznak és megbarátkoznak, páratlan egyéniséget veszít, amelynek hiányát a jövőben még sokáig fogják saj- H Hálni. Az eddigi magyar követ távozása elé a német politikai körökben már régóta tekintettek őszinte sajnálattal, mert ismeretes volt, hogy Kánya még nagyobb feladatokra lesz hivatva magyar hazájában. Több mint 7 évig ő volt a közvetítő Berlin és Budapest között,és ha dacára számos kereskedelempolitikai nehézségnek, amelyek a súlyos gazdasági válságból adódtak Magyarország piaci lehetőségei számára, klmélyült és szilárdabbá alakult a két állam és nép közötti viszony,amelyek a háborúban olyan közelállóttak egymáshoz és később sem felejtették el a szövetségességet, ugy ez a siker nem utolsósorban a távozó követ éllandó munkájának érdeme, aki nemcsak mint diplomata szerzett tiszteletet és tekintélyt, hanem még inkább mint ember és egyéniség érte el mindazoknak kiváló nagyrabecsülését és legerősebb rokonszenvét, akik vele érintkeztek, fiem volt olyan diplomáciai fogadtatás, művészi vagy kul~ turális összejövetel, ahol "egész Berlin" együtt volt, anélkül, hogy a "kiválók* számában ne lett volna látható —< Kánya jellegzetes feje és szellemdus arca, hol komoly okos beszélgetést folytatva egy diplomáciabeii kollégával,, vagy a német sajtó valamely képviselőjével, hol mosolygó, nyájas csevegésben egy szép asszonnyal, akivel ifjúkori tűzzel és magyar lovagiassággal foglalkozott, sokan fogják őt nélkülözni és a >*' --•v.i^^utÁB •-. tolható, mert Magyar-