Lapszemle, 1933. február

1933-02-03 [1394]

Christiania elnevez.; helyeit Cszic nevet vettek föl Sziovenazkó fővárosét szintén ca^k Bratiszlava név alatt kell bejelenteni. A Cseazké 3ülüvó /!/ aze 'i.ni 2 t áó tudomásul vette a figyelmeztetést éa a kivansúg szerint intézkedett. li íi 1 1 g y e k „ á németországi események továbbra is élénken foglakoztatját az öseb sajtót. A neÉzetidemokrata Kramár-párti Národni idaty többek között azt mondja Hitler L..-.v •. . . ::Ji, hogy az elsősorban tiltakozás és haré a békeszerződései; ellen. & nemet nacionalizmus a katonai veresög következményeit jL^áz Ság talán sérelemnek vette, líem azok allén fordult, akik Hámétor izágot kataaztrofába kergették . Hindenburg döntésében nagyszerepet játszott attól való félelme, hogy 3l ne késsé a Jóalkalmat, amely talán az utolsó. Hindenburg a kancellári székbe engedi ;Ii-iert," azonban a kormányba saját emberet

s

Fapent küldi aikancellám%ű Poroszország kormánybiztosának, Eugenber- ejt -i-ímetTSciűnalisr/Jc vezérét a gazdasági kérdések döntő tényezőjévé teszi. k külföld .-...cU.'rz iíitler kénceiláraága a nemet nacionalizmus megerősödéséfc jé" lenti, Bíbic tt n franciáknak gondolkozniuk kelK.-Mová jutottak "SÍ és ©erre megy iícme^or^agY- Az ugyancsak nem • zetidemckrata Národni Politika megállapítja, hogy. a nétufct hadü

6

y•l'iiaster megmarad, tehát ugyanaz raarad Németország külpolitikai Lrányá is, amely energikusan halad a versaillesi béke reviziója fel ";st ezt a politikát aláfogják támasztani a radikálisok ós éppen 9Z|rt madőbl -fesz, aint eddig, A lap meggyőződése, hogy e? a ve •• sztdéicjm ás $34&La v^sz'ájyeztatatt államokat közelebb hozza >gj ^i32 ;

.é koe* c

sel.-;zx^ rgkir.b ia eiiön a kiábrándulás, - A Bezesz .. Xó briinni Lidové HQVÍBJ szerint egyes tapasztalt embez\. mondjái, hogy Hitler ellen nincs más gyégyazer, mint 6 hóna^z t