Lapszemle, 1933. február

1933-02-13 [1394]

dacára sem tudta megérteni az uj idők szavát, A régi Monarchia minden tárgyilagos szemlélő megítélése SZÍ rínt csak e£y erőszakos tákolmány volt,, Apponyi sze­rint azonban szükségesség is. A legcsekélyebb szabac ságöt sem engedte a nemzetiségeknek, a legcsekélyebt jogot sem engedélyezta a paraszt és munkás tömegek­nek. Ilyformán Apponyi vitte bele 1914-ben Magyaror- • szagot a halálba, mert hiszen a magyar kai ónét az egyenruhán kivül semmi közösség nem kapcsolta ösz­sze ezzel a háborúval. Az tehát, hogy aztán Magyar­ország kardit ki ebből a háborútól Legerősebben-meg­csonkítva, Apponyi müve volto K i: s e bb s é g i ügyek. A fizetéscsökkentés! törvényjavaslat el­len foglalt állást a magyar párt nevében Laár Fe­renc a képviselőházban. Beszédét a Déli Hirlap és Keleti U^ság 12 ismerteti. Érthető a kormány inten­ciója, hogy a takarékosság jelsjiasrí alatt onnan kell elvenni,ahol van. De van-e a tisztviselőknél feles­leges és elvehet^ jövedelem? Amellett a szőbanforgő törvény a legerősebb mértékben igazságtalan, ffieJ&t nem progresszív, sőt privilegizált kasztokat teremt. Pedig a magyar ajkú köztisztviselőket ezenkívül,is állandóan nyomoritják román nyelvi vizsgák ürügyén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom