Lapszemle, 1933. február

1933-02-10 [1394]

számára tartogatta a háború utáni Magyarország le

ö

cehezeei., de legdicsobo feladatát és az 6 hazafiságtól áthatott nagyvonalúsága épen akkor uontakozott ki legjooban, amikor a monarchia felbomlása után Magyarországra a legsúlyosabb megpróbáltatás évei nehezedtek. Ekkor vívott ki szimpátiát hazája számára sok olyan helyen, ahonnan azelőtt ezt Magyarország nem tudta megszerezni, AZ elhunyt magyar hazafi ékesszólásának kulmlnációját a lap a Paris környéki béketárgyalások idejében látja és megállapítja, hogy igazán nem rajta mult, ha Magyarország ellen sok részről áskálódó gyűlölettel szemben hazája igaz ügyét nem birta diadalra juttatni, k lapok nem felejtik el kiemelni, hogy*

4

ijponyi töbD ízben minő elismeréssel és rokonszenvvel nyilatkozott az olasz fascizműéről és Mussoliniról és Ő volt az, aki nem egyszer védelmébe vette az olasz-magyar barátságot az ellenzékről ért támadásokkal szemben, A Gazzetta del Popolo /&/ terjedelmes necro-logjában egyebek között azt Írja, hogy igazán el lehet mondani, hogy Apponyi gazdag érdemeket szerzett hazája szolgálatában és ha ma a világban már mutatkozik a megértés a magyar igaz ügy iránt, ha mlnűnagyobb tért hódit a Magyarország ellen elkövetett igazságtalanságok elitélése, ugy ebben Apponyinak elsősorban van erdeje. Ugyancsak terjedelmes cikkben méltatja az elhunyt érdemeit ós illusztrálja a magyar nemzet nagy gyászát vezetőhelyén a Piccolo /8/ is. Jtójga Ji4iíi^

nna,:: külügyminiszterré történt kinevezé- , séról egyelőre meg csak a Tiecolo /8/ hoz háromsoros tudósfc-