Lapszemle, 1933. február

1933-02-06 [1394]

felelca állaroffrfÍu| az eur*5pai béke olykor i fe\fo rgeto j£t 4|L. Nem is szélre arról, hogy ez csak teljesen opportuniazt ikus következtet éa, meg kel 1 állapítania, hogy a meg&lapi tás. amit tesznek alapjában rpr

C i

s hamis. Éti - mondotta Hitler - sohasem hintettem a gyűlölőt magját senki ellenéén, osupán arra • törekedtem és ismételten Igyekeztem bebizonyit ani, hogy a német népnek is meg kell adni mindazokat a jogokat, amelyek azt mint az eurcpai ku&tura egyik lényeges faktorát megilletik, Itália i* -joggal köreteli meg, hogy jogait mint egy nagy nemzetét tiszteletben tart sík és ez is egyik ok, amely a kéfc^hemsetet egyugyanazon terrénarson kezel hozták egymáshoz* Ilyenformán a nagy rit 1 is kérdéseknél a kettő között könnyű is lesz a megértéét létrehozni, és biztosíthatom, hogy-német részről aenni mulasztás: sem fordul elő, hogy az óhajtott kollaboráciő tényleg létre k

is jcjjen. Nyilatkozatát ezzel fejezte be: Mo*t, hogy mint államférfiú állok itt, engedjék meg nekem, hogy úgyis mint felelős politikus de egybe-> :ant a tettek embere, a 3zirémből önként feltörő üdröz létnek a-lj- k kifejezést é3 kijeientsemyhogy tudatában *-aryok árnak, hogy ucy rrzelmeiak, mint pol it ikai f elfisgáee ink igen sok pontban érintkeznek az olasz nép érzelnelrel és felfogásár -1.A iagoszláf rezsim terrorpolit ikájára v«t fényt angol Írónak Vifisn Mcibertnek az English Kevua egyik l~

t . ''oi számábun oegjeloit cikke, melyet aa összes ,3.-1 lapok be \ reprodukálnak éa kiemelik annak jelentőségét, mert a cikk rója, Vivi&n, Szerbiának régi barátja, akit annak idején a s^erb 'iákor»-renddel is kitüntettek, azért a könyvéért, amelyet özerbiáróllit és amelyben Szerbiát mint a szegények la-adicsomát dia&i tette. Ebben a cikkben mir egészen másképpen látja és jellem i Jugo szí áriát és a lagnagynbb elitélés hangján kritizálja azt az