Lapszemle, 1933. február

1933-02-27 [1394]

tum annak a politikai mentalitásnak és annak a diplomáciai módszernek a folytatását jelenti, amelyet Itália határozottan veszélyesnek tart Európa bókéjére nézve és éppen ezért ügy véli, hogy nemcsak joga de kötelessége is, ezt kárhoztatniSuvíen külügyi államtitkár az interpelláci;ra válaszolva, mindjárt ele'•(\ // \ jén kijelentette, hogy az uj kis entente-paktumról még nincs kellő számú adat birtokában

7

, hogy arról iaegfelelő véleményt mondjon. Nem tlsz-ta .annak eredete és nem elég világosak ajzok a célok,amelyeket maga elé tűzött. Hogy megfelelő Ítéletet alkothasson, aíticoz mindenekelőtt szükség volna ismerni a paktum, klauzuláit és főképpen a katonai /természetüeket,aminek bli&lyira vannak abban, önként vetődik fel az a gondolat,hogy ha néhány ország olyan Jcényes időpontban,mint a mostani, késznek mutatkozik korlátozni saját szabadságát, egy olyan egyesülésért,amelyben az egyes érdekeit országok érdekei között kö^ös érintkező pont alig található, kell,hogy legyenek valami különleges okok,amelyeket a külföld közvélem&nye még nem ismer.Itália egyébként nem kivánja túlértékelni ezt a tényt annál kevésbbé, mert hiszen, ez a három állam e

0

ymás -között a különféle megállapodások egész láncolatával kapcsolódott össze.Bárminé-legyen is azonban az uj kis entente-paktum tartalma és lényege,Itália elég erősnek érezve magát békepolitikájábán és abban a törekvésében OttSZÁCOSLFA-ÉlTÁR