Lapszemle, 1933. január

1933-01-18 [1393]

támadásai ullene Itália nemzeti őrségét Mussolini mögött még jobban öegerősi tették. Igy legjobb volna Rendűdéit küldeni Rómába követnek, ki Sanlben leszólta a íasoiéta Itáliát. - A Temps 16 szerint a legutóbbi események, Mussolini angol intarvjuja, Jouvenel római kinevezése újra aktuálissá tették az ölaszrfranoia megegyezés kérdését, melyet a kéke minden barátja óhajt. Örvtdfl annak, hogy Mussolini a viszony közeli javálását várja, de sajnos igért jóakaratának Szerbiával szemben eddig nm sok jele vaj. Az olasz-francia jó viszonyt akét ország szempontjai épugy kívánatossá teszik, mint általános európai szempontok, a világbéke szempontjai. A voltuképani olasz-francia problémákat könnyii volna elintézni, ha a nemzetközi szolidaritás j egyében tárgyaljiák meg okét. Olaszországban ugy látják, hogv a közeledés csak akkor lehetséges, ha Franoiaország ezentúl nem támogatja a kis enteate-ot, főleg 'Szerbiát. B tekintetben Franciaországot igazs%talánul vádolják akadékoskodással

s mert ő kidig is az olasz-franoia-tszárb megegyezés módozatait kereste.. Középeurópa talpraállitásónak kérdésében ssm a maga céljait k-íreste* Teljesen hamis beállitás, hogv a kis entente a francia cliplóriíioiának mesterséges alkotása, A ki3 eate~te-ot a kényszer hozta létre, hogy a békeszerződések által teremtett helyzetet megvédje, mert ez államok a szerződés által megvont határokat meg akarják tartani. A kis entente francia.támogatás nélkül is fennállni, ha AW is volna oly erős. Az európai me.,evezést a nagyhatalmák megegyezésére szorítani üágy tévédéi volna az európai szolid aritág ellen, Ó3 a békté nem biztositaná. Reaélí a lap, hogy j'ouv eael mis»áiójának sikerül az európai együttműködést léráhozni. A Figar- It * hamburger Illuntriertes Abenrtblatt alapján kiemeli hogv ét'.etor. tengere

n is tgveajOj^ugágra törekszik és f olytono'. propaganda*/?. ' Trekszik nézetei 1; ke" enztu.lvin.ii.