Lapszemle, 1933. január

1933-01-14 [1393]

ros volt egyetemi tanár, aki első Ízben 19Sl-ben koroiiahamisitásokat követett el, később pedig Windisgratz herceggel §£iiil^_§_í?^5^r^§?l2_íé

s

?^

n

_

vo

_t kompromitálva és a büntetés elől Törökországba szökött, most visszatért Budapestre, ahol a szoborbizottság vezértitkárává nevezték ki. Roubaud /Petit Párisién 12/ belgrádi cikksorozatát egy Sándor királlyal folytatott beszélgetéssel folytatja. A király csodálkozásának adott kifejezést afelett, hogy egy banális és egyéni incidens körül mint a traul, melyet egy konzulátusi beszélgetés keretében el lehetett volna intézni, olyan lármát csaptak. A mesterségesen felfujt dolog nem volt hatással rá, mint ahogy nem lehetett hatással e gyetlen józanul gondolkodó elmére,sem az Adrián tul sem innen. Jugoszláviára - mondotta - nem hat a fenyegetés. Passzívan viselkedik, nem követel semmit, tehát miért is fenyegetnék- Kiemuite, hogy a dalmáciai vagy egyéb horvátok semmit sem követelnek a külföldtől. Tiltakozásnak pedig nincs helye ott, ahol nincs mit követelni, A király ti jelentette, hogy mindig kész a baráti kézfogásra, A Franciaország iránt érzett hálát és barátságot szövetséggel pecsételték meg, Kern Franciaországon 3em Jugoszlávián mult hogy ez' a szövetség nem bővült ki hármas szövetséggé. ^JMslaJLjycuióDan lévu jugoszláv-ellenes mozgalomra" valő tekintettel az Echo 11 szintén clkhsorozatbalf foYVeTzámolni kiküldött munkatársának/P1ronneau/a hclyszr. en nyert benyomásairól. Bevezetésül az Echo szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a Dunamédence status quójának fenntirtáca előfeltétele az euztfoal Delének.