Lapszemle, 1933. január
1933-01-11 [1393]
ban aagy az ellentét és a túlzók kívánják, hogy nyíltan szűkítson Angliával éa a birtt birodalommal.A választási horobun tisztán C3ak a tömegek angolgyülöletére számit. Rámutat a lap, hogy üOsgrave győzelme a békét jelentené Ang-. liával éa az ir gazda termé; yeinek egyetlen piaca megnyílását. A Manoh.Gu.9 nem hiszi, hogy Papeen hajlandó volna Hitlerrel együttműködni és ha ez lehetséges volna is, az csak Hitler tekintélyét rontaná le és azt u* tatná, hogv nem Dizik a hatalom teljes megszerzésében és már hajlandó másod szeredet is vállalni. A D.IÍail 9 helyteleníti, hogy az indiai független fejedelmekre nyomást gyakorolnak a belépésre az indiai föderációba, mikor pedig az alkotriánvbizto3itokok az uj alkotmányban elégtelének éa a kongresszusi párt túlzóinak biztosítják az uralmat,, Utódállamok. A vissá• yt a román király és belügym iniszte re közt ismértetik a Times, D„ Tel., D.Mail és iiaach.Qu.9o Az utóbbi lap kiemeli, hc y politikai körükben fájlalják, hogy a király ismét militarista hajlamokat árul el t'i : &ndor szerb királyt akarja utánozni. Épen ezért érdekes a szerb királyi pár készülő látogatása Romániában. A n T ews-ühr.9 jellemzőnek mondja, hogv i^usztria'*semleges ,; az olaszaaggh viszályban, mintha máris hábp uról volna szó. A baj oka Dalmácia, melyből Itáüa eleget kapóit, hogy Szerbiát bosszantsa, de keveset, hogy őt kielégitse. Másik oka a Viszálynak, íugy "izerbia Franciaország szövetségese, mely ola zellenes és a kisentent j-ba tartozik, mely as olaszbarát magyarok ellenaé-"" ge. 01azzor3zág t .-• ,ja az Adria-V ager bejáratát, Albánia felett teljes pénzügyi hatalma és r.ivel az a kölcsönöket nem birja visszafizetni, beszélnek olasz- albán vámunióról, vagy olasz telepítésről Albániában, lí éhezi ti a helyzg tet a szerb-horvát villongás is, mert á diktatúra megtagadja az autonómiát a horvátoknak Cikkíró mégse.: hiszi, hogv bárki háborút akarna és bízik abba; hogy rgzarbiát kisentente-earátai is fékezni fogják.
