Lapszemle, 1933. január

1933-01-11 [1393]

foglalkozik Jugoszlávia helyzetével és a Kossutlcs-féle londinl előadással s azt mondja többek közt, hogy a délszláv állam megint clrculus vitiosusba került. Ha marad a mai rezsim a romlás megállítása lehetetlen. Viszont, ha a mai rezsimet valami alkotmányos kísérlet váltja fel a szétesés veszedelme a küszöbön áll. E tekintetben hivatkozik a Maachester_Guardlar megállapításaira is és rámutat, hogy az angol és francia közvélemény abban egységes, hogy a- diktatúrát sürgősen liquldálni kell és Jugoszláviát decentrallsztlkus irányban át kell épi teni. Az angol és francia tanácsok azonban mindig megkésve érkeznek a Balkánra. Van azonban a délszláv éremnek egy másik oldala is. A Magyarság cikkírója azt mondja, hogy amig nincs meg a friücia-olasz megegyezés, a franciáknak szükségük van JÉ egy balkáni kaszárnyára. A franciák sokszorosan k 1 ábránd ült akH Jugorzlávlából, de amig mással nem tudják helyettesíteni, Ju-B goszlávlát miiden poklokon keresztül fenntartják. Emlékeztet I arra, hogy 19^2_december^a-l_érvénny öt_évre meghosz-MJ 5

: !Jöfifí2Í$éí-SiíE5fiSÍSrSS*23L5S$5§§Sé2Í£ pedig az osztrák-né-H met vámuniós terv bukása óta nagyon kétséges volt a szerződés™ meghosszabbítása. Még a mult nyáron 3em látszott valószlnüuekjl hogy komoly délszláv alkotmány is kiBérlet nélkül lesz valami 1 a dologból s azt mondja a cikkíró, neatudjuk nem felelősre II a magyar külpolitika Is, hogy október végén néhány nap a latiul Franciaország váratlanul mégis segítségére sietett Belgrádnak és sürgősen hozzájárult a szerződés változatlan fenntartásához A_világgazűaságl_konferenda lanácskpzásalról_a mai lapok genfi jelentést közölnek, kleine.1- i ve;, hogy a valutasegélyalap ügyét, amelyet a stresal konferé^