Lapszemle, 1933. január

1933-01-11 [1393]

telével. Mint, Herríot énls csak azt mondhatom, hogy ^szerződések nejröröké^ méhez és_a_szUkségletekhez

f az egyoldalú szerződésbontás azonban megengedhetetlen. Az egész kérdés lélektani tényezőktől függ. £i!ülessu_buda^ amint a Dimineata nyomán a BudagestVHirlag bukaresti tudósítója jelenti a brassói pályaudvaron román és magyar kisebbségi újságírók előtt megismételte, hangoztatva, hogy barát ja"a magyar -román megegyezésnek, amelyet mindkét országra hasznosnak tart. Titulescu kijelentésével ma az Újság foglalkozik vezércikkben és elismeréssel dicséretes stilusváltozásnak mondja azt a félhivatalos hangot,amely Titulescu budapesti nyilatkozatát kísérte. Azt mondja, hogy a félhivatalos visszhang ezúttal olyan, hogy a tünő nyilatkozat megvan rögzítve s esetleg kiinduló ponttá válhat. Ha a Gömbös-kormány külpolitikájának u/ stílusa nyilvánul meg benne, annál örvendetesebb. Ha Titulescu nem gondolta ilyen komolyan ml nem vesztettünk semmit, AZ Újság szerint hasonló a.helyzet Csehszlovákiával szemben is. Ha ők egyre több alkalommal kezdik emlegetni az állandó barátságot miért ne beszélhetnénk meg velük ezt a kérdést? Hogy kisebbségi sérelmeink vannak, hogy revíziós kívánságaink ^-vannak, ebből sohasem csináltunk titkot. Hogy az állandó barátság előfeltételéül nem remélhetik e törekvésünk elejtését, bizonyos^hiszen reálpolitikusok s_ha erre gondolnak, tis'ztáP§_í

ö

!?£Í£®]L.? harátságkőtés hiábavalóságával. Ha Titulescu lehetőségét lát az állandó mély barátság megkötésére, és magyar részről a félhivatalos válasz is elhangzott, tehát ugy-