Lapszemle, 1933. január

1933-01-07 [1393]

tagadta politikájának addigi alaptóziaét: a vuraaillesi szerződős sérthetetlenségét. Wéraetország sikere a többi közapeurópai áilfiUük / köztük Magyarország / sikerét is jelenti, uig franoiaország szövetségeseinél, még Jugoszláviánál is aggodalmat költenek -'ranoiaorazág gyöngeségoi. A Matinban 3Barres a»német junkerizmua hatalmi túltengőiének veszélyeit vázolja, Nemetorazág akaratát na egy kisebbség képviaeii ós az európai hatalmaknak megkellene akadályozni esnek az akaratnak az érvényesülését, még mielőtt káao volna. Az Ere líouveile ós a Matin hivatalon londoni körökre hiTatkozva jelentik, hogy itt teljesen elejtették az öthatülni konfüronoia tervét. Baetleg u

enfben fog öaazeülni, de ez aem biztos* A Debata londoni tudósitója szerint ottani politikai körökben egyrs erŐ3udik az a nézet, hogy a biztonaág 93 a ieszereléa kordéae elválaszthatatlan egymástól. A londoni körök figyelme a francia konstruktiv tervre, mint az egyetlen konkrétumra összpontosul már azért is,mert ez a terv azenelost tartja Anglia apedíális érdekeit éa az ujabb kötelezettségek vállalása ellen táplált ellen3zenvét<, Az egyenjogúság elisraorését Angliában nen tekintik a leszerelni probléma megoldásának, hanem egyazerüen modü3 operandinak, amely lehetóvú" tette Németországnak a konferenciáhoi való visszatérését. Anglia a Débats szerint változatlanul azon az állásponton van, hogy az e;ryenlJ« aég qiiintitativ osak fokozatosan valósitható mog

4 /ílaacnló értelmű londoni tudósitást közöl a i^Parisien iu

;

/ Az olasz-albán vámunió tervét a lapok idegesen pertráktél jók. Az Boho belgrádi szempontból biiálja a tervet ós romolni akarja, hogy Mussolini és tanácsadói nea fogjál: az adriai éa európai bóá két ilyen problémával veszoiyeztetni^nemkülöf)

1 u ahatalmak feladata