Lapszemle, 1933. január

1933-01-07 [1393]

lelő diplomatái az egyetlen Titulescut kivéve, Jóllehet Titulescut le éppen ez a lap részesítette eddig ismételten a legkíméletlenebb bírálatban. Vázolja a cikk a lausannei agy« mény kihatásait Romániára. Részletesen elismétli az orosza non-agresszion tárgyalások ismeretes rtfrdulótalt, $Z6l a leszerelési konferenciáról. De - feltűnő jelenség: a revíziós mozgalomról egyetlen sző említést sem tesz. Puaux bukaresti francia követ uSévi beszédét közli nagy szenzációként egész terjedelemben a Curentul,Cuvantul 4 és persze a francia zsoldban állő, egyébként félhivatalos Lupta 3; A francia hadiipar által megvásárolt ünivőrsul 5 lemaradt a szenzációról, tehát csak elkésve öszszegezl a követ beszédét, olyanformán, hogy Franciaország mennyire barátja Romániának s hogy Romániának minden támogatást megad Franciaország a méstani elsőrangú fontosságú külföldi pénzügyi tárgyalások során. A Curentul 5 Paáffl Seicaru tollából külön cikkben méltatja Pueux Beszédét, de nem annak gazdasági, hanem politikai vonatkozásalt élezi kl. A cikk örvendve állapítja meg Puaux beszédéből, hogy Francia or^ág megint a szövetségi rendszerre kivan áttérni, miután a Briand-féle békülékenységl politikája fiaskót vallott Németországgal szemben, A fcisantnnt ujabb belgrádi katonai konferencléjának^hirét cáfolják a Brassói Lapok 7, Nagyvárad és Nagyváradi Napló 5, utóbbi kettő az Avali ismeretes közleményére hivatkozva. Az Erdélyi Lapok 5 azonban a cáfolat ellenére zavartalanul tárgyalja a hirt, megemlítve azt is, hogy egy olyan cseh-szerb egyezmény megkötéséről van sző, mely szerint a cseh, illetve szerb hadseregek jugoszláv-olasz,illet*