Lapszemle, 1933. január

1933-01-28 [1393]

dit Ánstaltnak semmi beleszólási joga sem volna. Vezérigazgatónak Tersstsohenko nevét emlegetik, aki a Kereaski kormány külügyminisztere volt. Ez természetesen azt jelentené, hogy a Credit /instált értákállományát, amelynek értéke esetleg nagyoab mint a 'uegálaapitott 160 millió arany schilling, a külföldiek tetszésük szerint ós a Credit aristílt kárára értékesíthetnék. Kifogásolja az Ara. •• Ztg.-azt is, hogy a külföldi hitelezők követelésének engedve, a^Credit AnatalV vezetősége kötelezte magát az adminisztrátiós költségeknek oaökkentésórs, vagyis tisztviselők eibocaájátásra -aa fizetésük csökkentésére. A Credit Anataltnak mindezek után még megmaradó 212 nillió arany schilling tartozását pedig egyszériaD az osztrák állam fizetne.hét év alatta Ha az állán a toké ós kamat törlesztést pontosan végzi, akkor a hitelezők az adósság egyharmadát elengedik. Az egész rendelkezés óriási megterheltetest jelent az osztrák államnak, kert ki- . szen az állam magára vállalta a Credit Aaltalt TIemzeti Bank- tartozásának a fizetásót is. Nem szabad elfelejteni azt sem, ho.y a külföldi hitelezők csak ugy fogadták el az egész tervet, ha*a Hemzeti í 3ank egy 14 millióarany sehilliuges londoni bank követeléséről leaond. Ba tehát az a győzelem, amelyért Üintelent ünnepelték, amikor Londonból visszatért, Ha a külföldi hitelezők nem általüttök olyan f lltótaleket :;.v bui, egy adósságnak, melyért az osztrák állán |8iy vénytelenni vállalt jótállást. a iütunde 2.6* mlfelhábor^dásnak nevezi a lármát, neiyet az Arb. 'Mg-* oaap tt Credit inst^lt-me^ui!*. ^diaok körül Bf&onyJis, hogy azok nem idoiii.;-sk, de mivel a szanilt's kezdeténél az.\ál lat sár ükövette ai-t hibát, hogy jótállást v,áliaít

? neu r^rad más t minthogy ezt bei a váltsa. "Üt; tv len Londonból non végleges legüidást hanem csak egy zseniális koncepciót hozott haza, aaely szét t a