Lapszemle, 1932. december

1932-12-02 [1392]

1932. dec. 2. a nemzetiségek teljes elnyelését szerette volna.Nem veszi észre, milyen erők mozgatják Európát a 19-ik században s még most is azt hiszi, hogy lehető lett volna Magyarorszá got még hermetikusabban elzárni és a nemzetiségek kiirtásával nemzeti állammá alakítani. Még rosszabb az, hogy Bethlent az 1918 évi katasztrófa sem világosította fel

t

més most is ebben a gondolatkörben él, A mostani és ezutáni magyar nemzedék feladatává teszi a magyar uralom visszaállítását a régi határok között,hogy el tudja végezni azt, ami a múltban nem sikerült; anemzetiségek kiirtását ezen a területen. Felelős magyar tényező árulja el tehát a magyar revizionizmus célját és azt , hogy mit jelentene ennek győzelme és milyen sors várná a tótok, szerbek és oláhok millióit. Világos, hogy ezeket csak kényszerrel lehetne visszavinni Magyarországba, de csak nem képzelik a magyarok, hogy a szomszédok és az európai kulturközösség ilyen kényszert megengedne? A cikk következőképpen végződik: "Bethlen ideálja azért hanis, azért fantasztikus és tarthatatlan, mert talán megfelel a magyar arisztokrata-kaszt vágyainak, de a magyar népet nem érinti. Ez a nép megtud és meg fog élni; mintahogy számos^fás kis és még kisebb nép él és ez a nép jól beilleszkédhe^k Európa békés demokráciájának közösségébe, mert számtalan^ pozitív tulajdonsága és képessége van ehhez. Ezt a népet csak egy dolog tudná megsemmisíteni, mintahogy más népeket is megemmisitett; a fékezhetetlen nagyzási hótooit , mely más népek életére alapig saját existencláját és a