Lapszemle, 1932. december

1932-12-21 [1392]

ország. Bukaresti politikai körökbea eredménytelennek tekintik a belgrádi konferenciát,a "Curentul* azt irja,hogy aa olase-román ba r át sági szerződésnek Oiaeaoraz % részéről történt felmondasz, Németország és Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának feliemére} se és pierre Cot államt it kárrá történt kinevezne, aggasztéan mutatja a kisentente külpolitikai helyzetének romlását, hiszen Piesme Cot a békerevizié kimondott barátja. A ^ijemzetl^Ujeég* _a "Curontul Sikkét ismert étre még hozzáteszi, hogy a román közvélemény élénk figyelemmel kiséri most Titulssou párisi útját, amelynek ssjá n a román külügyminiszter az uj franoia kormány tagjaival karos összeköt tetést. Az ellentétek nyílt bevallása tükröződik vissza a pariéi sajtékomraentárokban is* * A "Nemzeti Ujaág» idézi a cseh"Venkov» cikkét ls, amely szerint a belgrádi konferencia tüntetés volt a külföld felé,Olaszország megmutatta valamennyi kártyáját a franciáknak, akik Rómában jártak az olasz •franoia megegyezés oéljábél s abből kiduült.hogy olyan tervekről van szé, amelyek a kisentente valamennyi tagját é» deklik és fenyeget ik, mert ezek a tervek nyilvánvalóan Magyarországra támaszkodnak, ahol az utébbl Időben ismét nagymértékben t'*b é lángolt a revizionista mozgalom. A kisentente tüntet, de szükség volna cseh vélemény szerint közelebb vonnia ki zent ont e tagjait egr máshoz és főként közelebb vonni Lengyelországot«» • A -Magyarság* a román hangulatváltozás jellemzésére Cuza professzornak a Nemzeti L

iga vezérének nyilatkozatát ismerteti, a. melyben többek közt azt mondta, hogy agyrém a békezerződésok sértet lensége és számolni kall azzal a realitással, amelyet Magyarország Bulgária és Oroszország területi követelései jelentene k; Románia számára. Cuza szerint Románia igen s okban csálé dott F

ranclaorsz ágban nem igaz,kogy a románok nemzeti egységüket a fra» iáknak köszönhetik hanem kizáróan a kedvezően alakult körtaweV-?skneK Románt éiak re 5