Lapszemle, 1932. december

1932-12-29 [1392]

t alá ben nem azért kó szült

t hogy a nénat és magyar kisebbség jogos kívánságait az iskolázás terén kielégítse^ hanem hogy szocialista szempontból e 1 világi a sitsa az iskolákat és kizárja onnan az egyházak befolyását,. 4 tanítói személyzet államosításával a kinevezések a pártpolitika hatása alá kerülnek, 5!£medja » i

ap a javaslatnak azt a szakaszát is, mely aa u ,n« kisebbségi iskolákat, vagyis a né na t és magyar vidéken levő oseh és tót iskolákat kiveszi a reform alól, illetőleg közvetlenül a minisztérium alatt hagyja meg őket, Ezzel a reformmai szemben egységes frontba kell tömörülniük az összes némát pártoknak, tekintet nélkül arra, hogy korinánytámoga tők-e* vagy ellenzékiek - 4 kormámytámogató D~ Landp< szerint általában rokonszenvvel találkozik Dérer javaslata és a nemzeti kisebbségeknek csakugyan bizonyos önkormányzatot biztosit* Pő az azonban, hogy az iskolatanácsok nemzetiségi tagozatainak kialakítása ne a papíron maradjon és hogy miféle hatáskört kapnak az országos iskolatanácsok^- 4 Grenzb* önálló hozzászólás helyett az ide nem járó Sudetend*utsche Tagesztg„ cikkét ismerteti, mely a leghatározottabban elveti az egész javaalatotf mert azt látja belőle, hogy a német kisebbségi iskolaügy továbbra is az eddigi üldözés nek lesz kitéved A Grenzbote ismerteti a Waitzer falkenaui magántisztviselő flUffl IriHtott politikai haiaz^t.a TrHst* rc^^tr^.i r»i történy alapján vádat emeltek ellene egy két évvel ezelőtt tartott ünnepi beszéde miatt, 4 Vád a jelenlevő két csendőr jelentésére támaszkodik az égeri törvényszék azonban megállapította, hogy a csendőrök nem érthették meg a beszédet, mert mint jelentésük mutatja, Clémanceaut, akit a vádlott támadott, cseh politikusnak tartották^ Az ügyészség megfelebbezte az