Lapszemle, 1932. december
1932-12-27 [1392]
ter mérsékelt magatartását, ügy a külföldi,mint a belföldi sajtékomaentárok igyekeznek leszállítani a dalmáciai incidensek jelentőségét és ugy állítják be az olasz felháborodást és a hivatalos démársot,mint felfujt és rosszindulatú fellépést Jugoszlávia ellen.A cseh és a francia kommentárok a szemle többi részéből már ismeretesek, a görög sajté a Vrem /24/ athéni jelentése szerint Jevtics külügyminiszter beszédét Jugoszlávia békés politikájának a bizonyítékaként ismeri el,amely a görög politikai körökben a legjobb benyomást keltette. " Kik az igazi békebontók" cim alatt a Politika /25/ hosszú cikkben foglalkozik a Jugoszlávia ellen Olaszországban folytatott "hajszával",amely okt.30-án indult meg Génuában,ahol a háborús önkéntesek és a dalmát akció komitéje tartotta kongresszusát.Ezen a kongresszuson Coselschi arra hivta fel a kongresszust, és az összes olasz naconalista egyesületeket,hogy állítsák vissza néhai római birodalmat.Az olasz imperialisták nemcsak a francia gyarmatokra,az angol Maltára,Korzikára v a francia Riviérára,hanem a jugoszláv Dalmáciára is igényt tartanak.Mussolininek a Palazzo Yeneziában tartott beszéde is tisztán megmutatja,hogy ki fenyegeti a békét,ki készít elő uj európai katasztrófát, mert kétségtelen, hogy az Adriai tengeréirt beköveti kezhető harc nem maradhat elszigetelten. A jugoszláv sajtónak ily irányú támadásaival szemben az olasz sajtó a Vreme ./24/ jelentése szerint'a kisantan tnak időel ó tti rendkivüli konferenciáját Olaszorszá g ell en irányuló kihívásnak minősíti,amelyet Franciaország sugalmazott. A Politika és a Vreme/24/ feltűnő helyen hozza Maniu Gvula román jaJJLiazLeJ^njákaek.. .a b^ emvlzldra vonatkozó nyilatkozatát, amely szerint a
