Lapszemle, 1932. december

1932-12-27 [1392]

j naiiltfiAt tartalmazza.áz indokolás s zerint a hallgatók nemzeti érzé­sét sértette a múltnak ez a felelevenítése. Alap szükségesnek tarta­ná, ha végre taxatíve felsorolnák a hatóságok, hogy mit nem szabad szó­ban, írásban és zenében emlegetni a múltból, mart igy teljes a jogbi­zonytalansága A Pr Presse /2ö/ kótkolumnás Benea-olkk el kezdődik* A kül­ügyminiszter azt igyekszik bebizonyítani, hogy Buropa mai állapota* a világháború eredménye és aa abból eredő forradalmi állapot mind csak az 1789 évi francia forradalom elvexnek gyakorlati alkalmazására történő kísérlet* Csak egyetlen pontban ment tul a mai világ a régi francia forradalmon s a szovjetrendszerrel, A cikk természetesen al­kaéml olda.vágásokat intéz Magyarország ellen Így azt f ejtegatí ; hogy amelyik állam legkevésbé volt megérw a francia forradalom elveire^ az szenvedte meg legjobban a változást;, elsősorban az abszolutisztikus troszországi azután Magyarország és Bulgária* BU énben a csehek annyi­ra érettek politikailag, hogy náluk természetes volt minden változás., ugy hogy a francia forradalom vívmányai minden megrázkódtatás nélkül honosodhattak mag A csehek ugyanis teljesen nyugati orientáció,; uak s ókat nem zavarta. Mtlerizmus-. gasizmus magyar feudalizmus, mely a háborúban semmit felejtett és semmit sem tanult teljesen angol. a.aerUt*i demokráciája van. 4 háborúban megvert re akció, mint minden for­radalom után szokott lenni, politikai és szociális ellenállásra ké­szül. ^egjelleiiiaőbb ez a fejlődés Bemet- éa Magyarországon* Sgyé'Jtént magéllapit-ja Beuse., hogy joggal állit ják a béke szerződésekről , hogy nem tökéle tessék ae a háború utáni súlyos hangalatb&i az akkor elérhe­tő legnagyobb Bertákban mégis csak sikerült elintóani a terülatt k£r­d^aaketíA bákcss'arzádések $*x ielkezései ellen stfewredélyeo &rcokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom