Lapszemle, 1932. november
1932-11-21 [1391]
"Gömbös Rómában - Az olasz-magyar Darátság - Olaszország mint Németország konkurrense" felírásokkal hosszabb cikket közöl a Berl. Tagebi* /19-549/ római levelezőjének Dr. Kurt von Stutterhelmnek tollából. Ma talán - úgymond - nem létezik két olyan nép, amely egymást jobban értené meg és erre nagyoob súlyt helyezne, mint az olaszok és a magyarok. Hogy politikai mérlegelések a "tiszta "népbarátságnak ezt az alakulatát ls keresztezik, természetes. Mussolini alig volt hivatalban, amikor, hogy Középeurópáüan korlátot toljon a francia hegemónia elé, Északkeleten egy barát után nézett körül. Németországtól akkor még távol akarta tartani az ujjakat, mig eltekintve fájdalmas történelmi reminisszenciáktól, Tirol állott Ausztria és Olaszország között. így jött, hogy Mussolini a fasclzmushoz olyan közelálló Magyarországot tette dunai politikájának kiinduló pontjává, ép ugy, mint ahogyan Bulgáriának kellett Olaszország támpontjává válnia a Balkánon... És semmi sem lenne tévesébb, mint feltételezni, hogy Olaszország itt csak fél szívvel küzd. Ellenkezőleg a fascista Olaszország teljes világossággal utódállamnak, a Habsburgok örökösének érzi magát és pedig nemcsak területi, hanem gazdasági, kulturális és presztizspolitikai tekintetben is. Mint egykor Bécs, ugy ma Rómának kell sugárkörébe vonnia a Dunát és a Balkánt. Hogy milyen komolyan veszik ezt az olaszok, azt a vámuniós politika alkalmával tapasztaltuk. Csak formájában, azonban semmiképen tartalmilag állott akkor az olasz vétó világosságban a francia mögött,és a mai napig a németosztrák vámunió Olaszország számára nem csupán kellemetlen, vagy nem kívánatos, hanem lndlszkutabllls. Bármilyen német-baráttá alakuljon ls egyébként az olasz politika, az európai Délkeleten argl-