Lapszemle, 1932. november
1932-11-19 [1391]
t cm s ág át szerződésileg hajlandó garantálni, ez Paris szenében felérne azokkal a kétségtelenül jelentékeny területi engedményekkel ls, amelyejc az olasz eífenszáelán szerepelnének.A belgrádi vezérkar i t enáoskozás okról a "Magyarság" belgrá <Si tudósítója azt Írja,hogy £el@:ááb aa nyílt titok, hogy a oseh,remán és jugoszlár vezérkar amak a háborúnak lehetőségét tárgyalja, amelyet a belgrádi körök feltétlenül meg akarnak indítani* A jugoszláv háborús fanatikusok, akik a délszláv egység jelszava alatt a diktatúrát bevezették Jugoszláviába még egyszer háborúval kísérletezik inkább, minthogy tévedését bevallja és félreálljon és utat engedjen olyanoknak, akik féder ál izmusra hajlanak. A belgrádi t anáie kozáson a "Magyarság" tudósítója szerint mind a három kisantant eállam vezérkarának ez ásott erő tagja réastvesa és B elgamban csak azért folyik a bandábanda,hogy az ioazi irányról eltereljék a figyel* met , arról ugyanis, hogy Oanl kiég vezetésével egy nagy komitáoei szervezet áll lesben az albán határon és júliusban már mind 3 n kész volt a betörésre, 6ani bégnek az a megbízatása, hogy Talsailyen halt ár villongást prorokáljon és Így tegye lehet őré,hogy a délszláv hadsereg veszélyestetett fejrokonai védelmére megszállhassa ^szakaiban*, át ,35 as a ka-ló voltaképpen Albánián keresztül Olaszország ellen Irányul* Románia külpolitikai irányv&tozásáról bukaresti hirt közöl a "Magyarság"- A lap bukaresti tucósitója tudni véli.,hogy a román külpolitika tényezői károly romáa és Boris bolgár király találkozását készíti elő és ez a királyi találkozás uj orientációt jelentene Románia politikájában., állítólag a Lengyelországgal való szövetség felbomlása miatt most Bulgáriával kirán szorosabb viszonyba lépői és Románia lassan a francia függés alól is szabadulni kivan, mivel Franciaországtól már uj«|g> kölcsönöket nem remélhet,viszont ha as