Lapszemle, 1932. november

1932-11-14 [1391]

nek tartja Anglia leszerelési álláspontját, mely a néne töknek kedvez, uja biztonsági garanciákra pedig nem hajlandó, - Az Echó ll-b^n ífertinax megütközve látja, hogy a francia leszerelési tervből az angol éa nómet kormány csak azt enelk ki éa tartják meg ami érdekeiknek megfelel a tö biről nem vesznek tudopást, Pertinax hinni akarja, hogy Herriot a francia tervet mint oszthatatlan egészet fogja előtérjessöeni,- Bnnek a hiedelou-nek ellentmond a radikális Ere Npuvollo ll-ben Francois Albert a Kamara külügyi bizottságának elnökének oik te.,, mely Franciaország nagy békeszeretetét és béke kószáéit hangsúlyozva azt irja, hogy a legújabb franoia leszerelési éa biztonsági terv nem érinthetetlen, noifl tabu, nem oszthatatlan agész hanem tárgyalási alap, amely éppúgy alkalmas a módositásókra, mint bármely más törvényjavaslat,- A Dábats 12 megütközve kérdezi e cikk után azt, hogy most már kimondott igazat Lebrun köztársasági elnök, aki Nancyban azt mondotta, hogy a francia terv egy egészet képes, va^ Francois Albert^ aki ennek az ellenkezőjót állit ja.. Az amerikai háborús adósságok ügyeben Anglia jegyzéket intézett Amerikához, s tárgyalások megkezdését kérte, tekintettel arra,, hogy december 15-ón ujabb adósságrászlet fizetése válnék esedékessé, ügyt ilyen lépést tett Washingtonban a francia kormány Í3, A Temps 13 vezércikke hangsúlyozza, hogy nem akarnak együttes pressziót gyakorolni ame-ikrra, de miután a Hoover maratprium ténylegesen összekapcsolata a jóvátételi ós adós3ágkérdést

S miután Lausanneban a német jóvátételek nagyvasáéi elengedték

9 természetes, hogy a háborús adóssrígok ügyében is té» gyalásokat kell kezdeni, mert ha az adósságokat újból nem rendeznék, azzel a lausannei konferencia áldásos eredményei veszendőbe mennének, ' Hogy előbb ilyen lépés nem történt annak oka az amerikai elnökválasztási kampány volt

v melynek során különben mindkét jelölt nyitva hagyta nyilatkozataiban az utat az adósságok méltányos revíziójához*- A ?etit Párisii