Lapszemle, 1932. november

1932-11-12 [1391]

kedhetik senki,aki a francia népet ismeri. Mostanáig abban a tévedésben élt, hogy az európai béke csak a francia katonai szupremaciával tarthaté íenn, és ezt az álláspontját sokszor arroganciáig menő militarizmussal támaszotta alá. Németország egyenjogúsági követelése a

zonban teljesen leterítette korábbi álláspontjáról^és Franciaország ma már belátja, hogy a békét katonai hegemóniával nem lehet fenntartani.Arra a meggyőződésre jutott, hogy állandó békét és biztonságot csak az Angliával és Amerikával való szoros együttműködésben találhat.Az utóbbi időkben minden tényke4 öése és allamférfiáinak kijelentései is erre vallanak. Ezekután logikusnak látszik az a kérdés, irja a ^onitor, hogy miért ellenezi a leszerelést és a paritást? Barré a kérdésre éppen az a szervezet lesz fcivatva válaszolni,melyet nerenger és egyébb francia politikusok készülnek létesíteni a francia álláspont igazolására, relakarják világosítani a külföldet a német nacionalista manifessztaciok és a Junkerizmus veszedelméről, valamint arról, hogy a francia nép szentül megvan győződve arról, ho

fc

y wémetoríí szág erőszakkal szándékozik megváltoztatni legalábbis keleti határait. Megindokolna ez asZervezet a francia bizalmatlansagoí egy olyan nemzettel szemben, amelynek nacionalista elegei'; a versailiesi szerződés flagrans r

.iegnak/ sértésével máris f elvan/í'egyvei czve. ízek azok a szempon- ; tok, melyeket Franciaország megakar értetni a külfölddel és ha Amerika hajlandó erre a megértésre, akkor_i?

1 ranp_iaor; szág a maga részéről koncészkokat .tean^az ^ajner 1 kaJL^^a^la^g-