Lapszemle, 1932. november
1932-11-11 [1391]
io Jóllehet Magyarország még 1923-ban.törvényt hozott a német Kisebbségi oktatásügy szabályozására! s jóllehet Liaga {iorth:' kormányzó és Bethlen miniszterelnök ünnepélyes Ígéretet tettek az anyanyelven való oktatás mellett, az alsőbbfoka hatóságok magatartásából Kifolyólag a kérdés máig sem nyest rendezést Magyarország németjei az oktatásügy terén még ma is ott tartanak, ahol Románia német jel lo évvel ezelőtt voltsk az említett törvény a német tanításra vonatkozólag A, B, és C tipusu iskolákat létesitett, hogy t-i melyik iskolában milyen mérvben fognak tanítani németül Sz a német szülök elhatározásáéi függne,, ámde a magyarországi német közel 4oVközség közül mindössze 80-9o községben hívtak ösz sae ilyen szülői konferenciát, ezek legtöbbjében is meghamisították a szülők szándékát olyan irányban* hogy C* tipusu iskolákat kivannak» amely pedig nem is német tannyelvű A magyar miniszterelnökség hivatalos kimutatása szerint 38o német község 463 iskolája közül mindössze 49 azaz lo 6 £ A tipnsu iskola 98 azaz 21 2 % B tipusu, a többi 316 isko lában s tehát 68 2 %~ban a tannyelv magyar. Német szempontból még súlyosabbá teszi ezt a kimutatást az a körülmény, hogy a szóban forgó iskolák közül 44 az állami iskola és ezek közül mindössze 2,2- % ŐZ A.,illetve B-tipusu. Még súlyosabbá teszi német szempontból a szóbanforgó kimutatást, hogy a német tannyelvű iskolák legnagyobb része 13 már 1918-ban vezette be a német oktatást, nem pedig az emiitett törvény következtében Hogy aa általános mentalitás milyen ? arra megfelelő példákat nyújt a Neues Polltischas Volksblatt . A né-
