Lapszemle, 1932. november
1932-11-11 [1391]
A w Budapesti Hirlap" vezére ikkében azt. mondja, hogy mi magyarok büszkén és töretlen ne eset i öntudatunk t cl .őségében kísérjük fi gye leninél a rcraai napokat. Méltó büsz késséggel látjuk Gömbös Gyulát, akiben Róma a magyar nemzet legjobb képességeinek reprezentatív emberét üdvözölte- Nemzetközi értékünket azzal szereztük meg, hogy a sors csapásai alatt nem törtünk össze. Szomszédainkkal keres. tük a békés gazdasági együttműködést, de jobb lét üiket sohasem voltunk hajlandók nemzeti önállóságunkkal raegvás irolni - Itália barátsága bőséges forrása erőnknek és hitünknek Mussolini és Gömbös találkozásából uj forrásai fakadnak mindkét nép jólétének és boldogulásának. Az összes ma reggeli l^pok élénken ismertetik a "Giornale d»Italia w cikkét, amelyben Virginio G&jda két hasábon át páratlan adat gazdagé ággal és a helyzet helyes megríj ágit ás árai ismerteti Magyar ország védtelen helyzetét és a trianoni béke igazságtalanságait. A "Budapest i HirlapP, "Pester Lloyd" legbővebben ismerteti Gajda cik* két, kiemelve,hogy Olaszország és Magyarország barátsága mindenekelőtt azon a nemzeti érzelmű közösségen szilárdul meg, amely élettörvény Mussolini Olaszországában. Magyarország védtelenaegéről és kiszolgáltat ottságárcl mint jellemző képet állítja elénk Virginio Gajia, hogy Magyaror szág ter ületi megcsonkítása milyen stratégiai alárendeltség^ állapotába juttatta Magyarországot Mig Magyarország 30.000 főnyi p% "V. rányi hadsereget tarthat fenn, addig a kisentene globálisan 54 divízióból álló' békelétszáma hadsereget állított talpra. A háború utáni hat ármegállapítás olyan, hogy Budapsst székesfőváros a csehszlovák á- / gyuk tüze alatt áll, KoleteH és Délen pedig védtelenül hagyják az ut* az esetleges jugoszláv és román invázióknak: de maga a békeszerződés is közvetlenül és mindennapi nyomást gyakorol Magyarország egész gazdasági és pénzügyi életére-
