Lapszemle, 1932. november

1932-11-02 [1391]

lezés egyenlő mértékben nyer alkalmazást az összes államokra, AZ egyes biztonsági javaslatok alkalmasak lehetnek arra, hogy tárgyalási alapot képezzenek, Németország mindig azt az álláspontot foglalta el, hogy a leszerelési kérdésben hozzájárulhat minden olyan megállapodáshoz, amely egyaránt érvényes minden állam számára-Egy nemzetközi rendőri hatalom megalakításának csak akkor lehet célja, hegy ez a hatalom olyan erős, hogy vele szemben egyetlen ország sem képes védekezni, Németország ez ellen nem támasztana elvi kifogásokat, feltételezve, hogy maga is résztvesz egy ilyen rendőri hatalomban. A döntőbíróság tekintetében Németország számára az előfeltételt annak a kérdésnek kell képeznie, hogy milyen elvek szerint történjen a jogszolgáltatás, semmiesetre sem lehet a versalllesi szerződés a törvénykönyv, összefoglalóan azt lehet mondani Herriot beszédéről, hogy Németország a francia konstruktív terv megbeszélését feltétlenül lehetségesnek tartja anélkül, hogy a végleges döntésnek elébe vágna, ÁZ előfeltétel azonban Németország számára azonban mindig a német egyenjogúság elismerése marad. /Köln, volksztg. oO-299, stb/- Mindaddig, amig a francia miniszterelnök október ü8-iki beszédének szó szeiinti szövege nem ismeretes Berllnuen, a birodalmi kormány a Prankf, ztg, /áC-812/ szerint még nem akar ahoz hivatalosan állást foglalni. Egyelőre illetékes helyről a következőket hallani Herriot fejtegetéseiről: A beszéd azért érdekes, mert elsőizben hagyta el egy francia miniszterelnök azt az álláspontot, hogy a versalllesi szerződés érinthetetlen és hogy mindenekelőtt V. részének kell minden körülmények között érintetlennek maradnia Azonban emellett a német egyenjogúságot olyan módon kezelte, hogy azt nem lehet ellentmondás nélkül hagyni. A német egyenjogúság nem egyenlő a fegyverkezéssel. Herriot számai sehogysem hitelesek. Amit semmíesetre sem szabad fenntartani, az kétféle