Lapszemle, 1932. november

1932-11-10 [1391]

taniok törekvéseink iránt. Mert semjravaj^ által nem fogjuk magunkat örök jövőre olyan megoldásokhoz köttetni, "leíy eket erőszak Ica í "kény szerit enek ránk, A mi utunk a békés megegyezés üt Ja lesz. Mi Locarnoban léptünk erre az útra és Lausanne;an folytattuk azt és tovább fogunk rajta haladni, hogy érvényt szerezzünk azoknak a nagy elveknek Európában, amelyekben bizva 1918ban letettük a fegyvert. A világgazdasági válság csak azért ölthetett katasztrofális jelieget, mert a nemzetközi aladósodás és az áruforgalom a kádárai kölcsönösen fokozták egymást válságszerü hatásaikban, A lausannel konferencia kétségen kivül problémakörnek egy kivágatát szilárd alapra helyezte és ezáltal megnyugtatóan és tisztitoan hatott.. Nem lehet kétség aziránt, hogy a nemzetközi problémáknak ma még megoldat?ló maradéka talán nagyobb," mint az a • rész, amely Lausanneban nyert tisztázást -;zen szempont alatt a világgazdasági konferencia feladata és jelentősége a világ gazaasági helyzetének további talpra-liá^a számára minél nagyobban és döntőbben kapcsolandó be. Ennek a felelősbégnek tudatában kell lenniük a vezető államférfiaknak. A gazdasági lendités vagy zsugorodás okai nem kizárólag gazdasági téren, hanem politikai téren rejlenek.. AZ európai gazdálkodás sohasem fog nyugalomra jutni, sohasem fogja virágzása számára megkapni a biztos alapokat, ha nem válik valósággá az egységes és békés népközösségnek az a koncepciója, amelyet a német politika végcéljának jelölt meg, és ez a végcél sohasem lesz elérhető, ha az egyenjogúság és a népeknek minden téren való önrendelkezési jogának nagy elvei nem ismertetnek el és nem hajtatnak végre, önök ismerik azt a harcot, amelyet a leszerelési kérdésben, való egyenjogúságunknak kell ma folytatnunk. Álláspontunk különösen azokban a feljegyzésekben JUÓ kifejezésre, amelyek augusztus i.a-én,adattak át a franoia nagyköltnek. Az,

aiia.lsu.os_leszerelési;