Lapszemle, 1932. november
1932-11-10 [1391]
papén bixoűalffii j&ncj^^ sitiik október 8-iki villásreggeli jén hosszabb^e_szjd^ t art ot t_,_ amelyben nemcsak Németország belpolitikai helyzetével, hanem sz_á>_ mos aktuális külpolitikai kérdéssel^ ^_tp§MlKpzpttj A kancellár mindenekelőtt a birodalmi gyűlési választások kimenetele által keletkezett helyzetről abban foglalta össze véleményét, hogy örvendetes térhódítás állapítható meg a kormányzati munka iránti megértésben* Sgyetlen pártnak sem lesz már jogosultsága annak feltételezésére, hogy egyeduraimat gyakorolhat .Németországon, Ellenben - úgymond - azt a reményt vélem táplálhatni, hogy^ most_ már_ egy_ igajzi J^ 2 ?6 !- J>.9Í)l?My^l^.ivíi.kerül a sor; vajha az az örvendetes egységesség, amely ma a német népet a külpolitika nagy kérdéseiben az : összes pártokon keresztül áthatja, mosx megteremtené az összpoliti., ka vezetése számára is a szükséges széles alapot.. Személyig kérdések ebben - ezt már mindig hangulyoztam - ne^_ 3 át szanaH_ szerepet. A kor' mány változatlanul követni fogja az Ismert tárgyi célokat. Amennyire nem lehet a külföld dolga, valamilyen államnak szabályokat felállítani, hogy miképen alakítsa belső Ügyeit, olyan szüksé§es_a_köl csönös^lsmeret ^^köichönös^iejgé^ ^§ldS3.£§Í§^H^ : ^-^9^^^^4^J^éJSi3§^64«§Sá9S£Í£ Németország mindig az eszmék harctér'-- volt. Amikor modern nemzeti államok a la-" kultak, akkor mi még a szent római birodalom egyetemes eszméjének árnyékában állottunk. AZ, hogy háromszáz évvel ezelőtt egy svéd király népet földön hagyta életét egy világmozgató eszméért, amely Németországból indult ki, a protestáns hitért, jellemző a mi helyzetünk számára a vliágtörténéa közepette• Ma is nálunk nemcsak a
