Lapszemle, 1932. november
1932-11-09 [1391]
aiet Jdilügyminiszter a Hewa-Chr.7-b«i cikket ad, melybea ismerteti a leszareIá a nmeiéi a háború óta, hogy 3'éneiarsság a békása érződé s értelmében leszerelt, mig a többi hatalmuk nem teljesítették a békeszerződésben vállalt leszerelési kötelezettségüket, A német kívánság a z egyenlőség és a leszerelés érdekében történt, tekintve, hogy a leszerelési konferencia nem a leszerelés mellett, hanem az eddigi állapot fenntartása mellett döntött, úgyhogy Bémetorssag ily döntést el nem fogadhat, JSz egyenlőségi jog a német nép életkérdése, noha mindenáron a teljes leszerelés hive, A német álláspontot félremagya. zsák* pedig a tény az, hogy a többi nemzet nem akar leszerelni, nem pedig, hogy a németek akarnak fegyverkezni. Reméli, hogy ezentúl jobban megértik a aémettf álláspontot és jogosságát, Herriot barjiságoa szavai Olajezorazággal szemben a toulousei beszéd lej tontosabb része a Hew3-Chr.7 szerint, mert az európai béke egyik legfőbb akadálya az olasz-francia viszály. Az olasz amne sz tiarendeletet diosérőleg emliti a Times 7, mely szerint a Duoe megmutatta, hogy tud époly nagyi eLkU. lenni, mint szigorú. A liberális Be«a~Ghr*7 pedig egyenesen liberális intézkedésnek mondja és nagyfontosságujs Az amerikai választásokon eleinte Roosevelt esélyei voltak erő sebbek, "* ~~~ -irja a Times 7 most azonban Hoovgr erőteljesen küzd éa ijeszti a választókat, hogy a demekr iák meggondolatlan rendszabályokkal akarják a válságot megoldani. A líanoh.Gu 7 rosszal ja, hogy Hoovex ily választási fogásokhoz nyul és a demokratákat azzal vádolja, hogy bolseviszta terveik vannak. A Horn.?.az amerikai és ném/» valutásokat taglalva rámutat arra, hogy a demokrácia és a sok választás még jobban hátráltatja az emberiséget, hogy komolyan foglalkozzék a válság sagoldásával. A B.Tel.7 védelmébe veszi az ottawai jSjgreta énvt az indiaiak vádj a ellei hogy ott a megegyezés Anglia előnyére ós India hátrányára történt.