Lapszemle, 1932. november

1932-11-07 [1391]

^ A íracoia leszerelési éa biztonsági tervet JÍtol~BonoQur nagy vonalaiban ismertette a leszerelési konferencia elnökségének tlléééni Beszédének szövegét a Tempa 5-6.,részletesen közli, - A Témps 6. veaéroikke szerint a terv teljes szövegét majd Herriot miniszterelnök fogja-beterjeszteni a leszerelési konferenoia főbizottságához, A íem^s bikrében hangSDljózza-hogy a francia tér* egy oszthatatlan egészet alkot ábbol a szempontból, hogy két alapelve*, a biztonság óa az egyenjogúság; egyííaatól sínem választhatok. Kiindulópont pedig osak a mindenkire kitérj©dtfbiztosnág megszervezése lehet, Snneknutiába eddig főleg Amerlka éa Anglia • V :JLVn V. •

1 V magatartása állott, A francia terv ezt az akadályt is elháritjáj amennyiben ninflkét államnak csak olyan szerepet szán a biztoaág garáfitáláeábaöj aminőre ez a két állam vállalkozhat* * Ami a tervnek a iesaereléare vonatkozó részét illeti, a Temps kotonai szak szempontból: Bég fepűtaHásokkal él.folég a milicia-rendszer bevezetése kérdéaóbefi, D© annyit caária hangoztat, hegy a francia terv alkalmas arra, hogy seéSje»k&2Hi,ée ered" menyes vita ajapját képezze* Elégtétellel látja a lap azt is, fcoijya francia tervet nemcsak Genfben, hanem Londonban, Washingtonban sót Berlinben is kedvezően fogadták*- A franoia terv éa Baul-Bonoour elleni tóra** désaikat a jobboldali Figaro, Bcho, Debata 5

f kitartóan folytat] ék «~Bziöel szemben a Journal # G?eneve 5-ben Williara %rtin helyeslően kommentálja e tervet, dicséri herriot ós Paul-Bonoour bátoraágát, sellyei szem* beszálltak a nacionalista francia sajtóval.Könnyebb lett volna ha*'egyszerűen elutasítják a német egyenjogúsági követelést, eaakhogy ez a leszegi relési konferencia kudarcát,fegyverkezési versenyt ós végeredményben $árborut jelentett volna. A francia terv legvzenzáoiosabb része az, fi&eiy az államok vóderőrendszérónek egysógesitéaére vonatkozik.v Kiemeli,tíürtín w4> hogy a tervet Hómé tor szagban milyen kedvezően kOEöaeatálja a sajtó a íwa*ü