Lapszemle, 1932. november

1932-11-07 [1391]

vallási türelmetlenség láfcszalát háritja a magyar népre. Hadik János szerint, araig ki nem pusztitjük ezt az elméletet gyakorlati politikánk tervezet eiből^ addig reviziós palitikáakat sikerre tfeaetni nem tudjuk* A Magyarország szét darabolásából keletkezett uj államok épp«n ezen a hazug fajé loéleten épültek, rövidlátás tehát a fajelméle» lekkel nekünk magyaroknak operálni, kiket éppen ezzel az elmélettel a csonkítottak meg- A Páris-kövnyéki békeaaérzések tették fajelméleti doktrtoat politikai jelszóra. A fajelmélet ellenkezik a magyar Szent Korona fogalmával és lényegével, A magyar nemzetnek tehát életérdeke e részes irányzat ellen védekezni. Zz az irábyzat olyan idegen hatalmi törekvések sodrába szoritoatja a nemzetet, amely ellen ezer e« tentfn sikerrel ellent állt. i líiiotay látván a "Magyarság" vasárnapi vezércikkében az uj kormány reformterveivel kapósolatban s főként Gömbös miniszterelnöke romhónyi kijelentéseire támaszkodva többek közt azt irja, hogy hivatalos külpolitikáj a Magyarországnak csak egyféle lehet s ebböL az,amely az olasz-magyar barátság irányvonalát képviseli kb. találkozik is a közvélemény egységével, a'magyar külpolitika, illetve külpoliti kai közvélemény azonban nem állhat meg ezen az állomáson, mert ezzel ninos kimeritve és nincs megoldva minden lehetősége amely ezen a téren számunkra kínálkozik; Hogy messzebb példái ne mondjon*-, ki ne 1«4 ná ma már be, hogy milyen veszély volt abban az egyoldalúságban s m& kora következményeit szenvedjük ma ia, hogy a magyar külpolitikai közvélemény kényelemszeretetből, vagy önállótlanságból a végletekig azonosította magát a nagynémet politika háborús céljaival. Hogy nem volt magyar párt és irány, amely a francia barátságot ápolta volna,Bratz Gusztáv csehországi tárgyalásait a "Mapyarsá*" vasárnapi számában ismét szcVát eszi s prágai keltezessél "közliJho*gy a fel.