Lapszemle, 1932. november
1932-11-29 [1391]
kívánatos külföldieket rövid uton kifogják utasítani, B célból a kiutasítás! akarást gyorsítani fogják /H. 27/ Jugoszlávia jövőjével hosszabb cikkben foglalkozik a B«neshez közelálló brünni Lidové Noviny-ban /&/ H W Seton-Watson /Scotus Wiator/ A szokatlanul éles cikkben Sqotus Wiator többek között azt irja hogy a háború előtt a régi osztrák- magyar monarchiában sohase voltak kellemetlenségei, amikor bírálta Aehrenthal, Beiréhtold,Tisza és Wekerle politikáját 4s könyve ellen ; amelyben az alkotmányt revízióját javasolta* sohasem lépett föl sem cenzor* sem más politikai hatóság, Szzel szemben ma egyetlen lap sincsen az egész "fel szabadit ott" és ""egyesített" Jugoszláviában, amely merészelne leközölni Scotus Wiator cikkét, hogy a legsúlyosabb büntetésnek ne tenné ki magát.Ausztria Magyarországsohasem tette ki % politikai foglyokat olyan kinzásnak és életveszélynek, ma pedig a jugoszláv rendőrségnek borzalmas erőszakoskodása közismert Anglia a szabadságért küzdőt, nem pedig a rendődr állam J ugos2láviáért-Az oszt rák-magyar monarchia idején a &ugo s z~ láv kérdés. tossz ndazé«* n «knagyréisae volt a világháború előidézésében. De szerencsétlenségre a jugoszláv kérdés továbbra is megoldatlan maradt, mert Szerbia as uj állam rossz alapjain áll és m*g ezek az alapok n «ro lesznek átépítve, addig fennfogállani az európai béke veszedelme A továbbiakban kifejti, hogy Jugoszlávia sohasem tett őszinte kísérletet a horvát kérdés megoldására és hogy a z angol közvélemény Jugoszlávia diktátori rendszerét tart&atatlannak ítéli. Yurapa és Amerika viszonyáról nyilatkozott tóaszpryk János londoni csehszlovák követ a Néma Wiener Journal ottani levelezőjének és kifejtette, hogy Amerika sokáig alábocsülte Surppát, de ujabban a?, amerikai kotokban as a felismerés tör magának utat, hogy az 6világgal való cgyüttmtiködé g föl téti énük szüksége s./Cedcé Sttovo 27./
