Lapszemle, 1932. november

1932-11-28 [1391]

A IfflÉJMafcti fllaiÉ gazdasági talmallitáaáaafc a MteflMwi Mikias osztrák köztársasági elnök a Neue Freie Presse nov,12-i számában cikket irt, amelyben azt fejtegette,hogy az Osztrák-Magyar Monarhia felbomlásával oly államok keletkeztek Középeurópában, amelyek nem alkalmasok önálló gazdasági életre, s amennyiben ilyet mégis folytatnak,azt csak vegetálásnak lehet nevezni. Ezt a felfogást cáfolgatja vezércikkében a Politika /24/ és azt irja,hogy Mikiasz állítása nem vonatkozhtik Jugoszláviára, mert az a világháborút követő tiz év alatt békésen haladt a gazdasági fejlődés utján,holott más európai orzságok ezen idő alatt bolsevizmussal,szociális és gazdasági zavarokkal küzdöttek.Jugoszlávia ugyanazon idő alatt elérte gazdasági fejlődésének a makszimumát,a kul földi tőke be'őzönlött az országba,külkereskedelme magas fokot ért előszóval erős és életképes gazdasági egységnek bizonyult,pedig magára vállalta a volt osz trák-magyar monarhia adósságainak a nagy részét.Mikiasz a dunamenti államok gaz dasági együttműködésében látja a gazdasági válság gyógyszerét, de ahogyan azt ő elképzeli nagyobb gazdasági blokk létesitésével,az megszüntetné a kisebb országok gazdasági és következésképpen a politikai függetlenségét,s ezért nem lehet Jugoszlávia Mikiasz elgondolása iránt bizalommal. Magyarország. "Mussolini fel akarja támasztani az Osztrák-Magvar Monarhiát* cim alatt a Vreme /2£/ ismerteti Wj&ham Steadnak a Sunday Times-ben megjelent cikkét éá a hozzáfűzött kommentárban a páriskörnyéki békék érintethetlenségét hangoztatja. Miloszavljevics András a Politikában /25/ megkezdi a, magyar p

olitikusok* ,tól nyert interjúk sorozatát és elsőnek, drJ3ratz Gusztáv volt külügyminiszter kéthasábos nyiTsakozatát nozza a szomszédallamok felé való orientációról.