Lapszemle, 1932. november
1932-11-24 [1391]
a fasoÍ3Bua8al nem rokonszenvez,, Most azonban más a helyzet, mert Herriotoak sikerült megértetnie politikai barátaival azt, hogy egy nagy állam diplomáciáját nem vezethetik belpolitikai oeggondolások. Toulouaei beszédében rendkivül előzékeny hangot ütött oeg űlaazországgal szemben 0 ezzel olyan bátorságról tett tanúságot, melyet az olaszok is el kell, hogy ismerjenek* Mussolini maga titokban vonzódik Franciaországhoz és a franciákhoz a agy#9 állásfoglalásait inkább a csalódásra kell visszavezetni, melyet érzett akkor, amikor 1922-ben hatalomra került. Senki nem dolgozott annyit azért, hogy Olaszország a világháborúba Franciaország oldala mellett avatkozzon be, mint Mussolini. Mégis mikor hatalomra karült a várt meleg fogadtatás helyet éppen az ellenkezőt kapta mg franoia részről. Ami fierriotnak most megindított olasz közeledési akcióját illeti. Martin ugylátja, hogy egy kissé váratlanul és tul hirtelen indult meg r s nem valami jó hatást tesz lélektani szempontból Mussolinira. A Duoe moet, a faecismua tizéves évfordulója után hatalma éa ereje teljében érzi Agát, ugyanakkor pedig azt látja, hogy Franciaországnak nem sikerült a franoia-némot közeledési politika, mire Franciaország moat Olaszországnak kinálja fel a maga barátságát, éppen akkor, amikor Uéaat^ országban a fascianna barátai, Hitlerek várják hatalomrakerülésüket. A franc ia*»ela az közeledést Brüning v^,y esetleg Papén kormányzása idején lehetet volna nyélbeütni, ma azonban Uuasolini egy ilyen közeledést, ...» " - : mintegy nisetoraz^i barátai eláruláaának tekintene, as ia baj, hogy akkor beszélnek a franoiák közeledésről, amikor megkezdték a Dunkerque vltraaodera franoia csatahajó épitését, amire Olaszországnak is válaszolnia kell, ami viszont 600 millió lirm kiadást jelent. A franoia ajánl* kozáaokat as olaszok azért nem fogják viaazaatasitani, azonban a franoiaolasz megegyeséet az olaszok olyan azóleafrörü keíetek között képzelik el.
