Lapszemle, 1932. november

1932-11-22 [1391]

(Chb\ Külpolitika. / A_fxancia-olasz_kö^^d^f_érdékében_ njj.la tkozik két lapban is Bérenger szenátor t aki most járt Bómában, ahol Mussolinival és az olasz kormányzat több előkelő személyiségével folytatott megbeszélések * A Teaps Sl-beo Bérenger nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a fasoista-rendszer napról-napra erőoebb gyökereket ver Olaszországban, aóg pedig teljes egyetértésben a monarchiával és a Pápasággal. Bérenger a Pápánál is kihallgatáson jelent meg s e kihallgatásáról azt mondja, hogy a Szentatya is a francia-olasz közeledés mellett nyilatkozott* Bérenger raegállapitja, hogy Olaszországgal mindinkább számolni kell,. Olaszország baráts^a, vagy ellenszenve nem lehet közömbös Franciaországra- A két ország között félreértések vannak s ma az a helyzet hogy tiz olasz közül legalább kilenc hanem tiz Franciaországot vádolja azért/ hogy a békeszerződésekben Olaszország san az adriai tenger mentén sem a gyarmatokban., sem pedig a Duna-felé nem kapta meg azokat a várt eredményeket, melyekre a győzelem után joggal számított, Ez a felfogás az olaszoknál annyira általános, hogy a franciák furcsa dolgokra ébredhetnének; ha e tények előtt behunyják szemüket és befogják fülüket

e A megegyezés a két ország között Bérenger szerint nem megválóéithatatlan, de az olaszok azt állitjak, hogy ennek a megegyezésnek csak akkor lehet igazi jelentősége, ha a kérdések lényegót és öszazasségét magában foglalja s ha a rajnai, dunai, adriai és földközi tengeri fontos kérdések mindegyikét magában foglalja* - A Petit Parkién 21ben Bérenger élesen elitéli mindazokat a franciákat vagy olaszokat akik Franciaországban azt akarják elhitetni, hogy a fascismus valami törékeny, ideiglenes intézmény, holott a valóság az

t

. hogy a fascismás gyökerei magában az olasz népben vannak. Mussolini nem színpadi Cézár

; hanem hatalmas vezető egyéniség- Franciaországra nézve ostobaság és őrültség volna, ha nem vennék tekintetbe, hogy a fascismus tiz óv alatt mennyire