Lapszemle, 1932. október

1932-10-27 [1390]

ni, továbbá, hogy a birodalmi biztos ifözd'ellen a végleges elmozdítást tervezte, de hogy az állainmini,-:aer?l.nek sem ilyen végleges, sem pedig csupán átmeneti elmozdítása nem vYlt megenged he tő.. A július &0-iki rendelet tehát teljes mőriékdbea :su nyert megerősítést, hanem ugy jogi alapjában, valamint az általa kimondott felhatalmazásban lényeges korlátozást nyert. A po;?oss; áliammiiiiszterek bizalommal fogják mérlegelni, hogy milyen kövstiezmények adódnak az államtörvényszék döntéséből és további Ujnísiiknél a legszigorúbb tárgyilagosság fogja őket veiére.Lul... A Berl. Tagebl. /tfö-507/ szerint az Ítélet a Braun-kabinetiek erkölcsi elégtételt adott, a birodalmi kormány számára nem marad egyéb hátra, mint bevallani, nogy július 20-án közjogilag túllépte a határt és ennélfogva a hibát mlnélelőbb jóvá kell tennie. Különben az eredmény az lenne, hogy a porosz kormány kebelében Illetékességi háború keletkezne, amely ártana az országnak és közigazgatásának, A Berl* Tagebl. /Ü6-508/ különclkke is rámutat a beállható komplikációkra, de ugyanakkor azt mondja, hogy a Braun-kabinet ama alkotmány ellen cselekedne, amelyre esküt tett, ha most továbbra is kitartana abban a loyális tartózkodásban, amelyet július «.Oika után tanúsított, A Voss Ztg. A5-51i;/ carl Kisen "Va£

níilí ^6 bírák Lipcsében'' cimü cikkét közli, amely szerint az államtörvényszók azt bizonyította, hogy az ember még a legfőbb rangú politikai kérdésekben*is megtalálhatja a jogát. Ugyancsak a Voss.ztg~-ban A6-513/ Dr. üTich Eyck a birodalmi elnökről, mint az alkotmány őréről cikkezik és arra a következtetésre jút, hogy a birodalmi elnök a lipcsei Ítéletet az alkotmány mértékadó magyarázatának fogja tekinteni es épen azért, mert o is az alkotmány őrövé van rendelve, ugyanilyen értelemben fog találkozni a iegfőí/D állambirósággal. A szociáldemokrata Vorwárts /25-5C4/ felemás döntést lát az Ítéletben és azt