Lapszemle, 1932. október

1932-10-03 [1390]

megnem állapítják pontosan minden egyes nemzet haderejét, tekintetbevéve a nem hivatalén alakulatukat is. - Bar a legutóbbi amerikai javaslatok tob j szempontból kifogásolhatok, annyi tény, hogy határozottan kizárják annak a lehetőségét, hogy a békeszerződésekkel lefegyverzett államok akár részlegesen is újból fegyverkeznesenek, Bgy berlini fél hivatalos kommüniké kijelenti erre„ hogy a német kormány elfogadhatat lannak tekintene minden olyan javaslatot, amely*a leszerelési egyezménybe belefoglalná a versailiesi szerződés katonai határozmányait, fiz is azt mutatja, hogy a német egyenjogúsági követelés igen is az uj% boli fegyverkezésre irányul,.- Az amerikai javaslatokat ^ertinax az Ecbo l-ben jóval enyhébbeknek látja, mint Hoovor első tervét

6 Ügylátszik Amerika kezdi megérteni, hogy á fraúíia hadsereg a béke faoszlopa ós hogy éppen ezért annak gyöngité3e nem kivánatos, Hendersón nyilatkozat-tervezetéről, melynek célja lett volna Németországot visszahozni a leszerelési konferenciába, Pertinax az Scho 30-ban ir

; A tervnek három pontja van'l/ Németország nem fegyverkezhet Újból, 2/ a nagyhatalmak csökkentenék haderejüket,3/az egyenjogúságot elsrileg elismernék Portinax nemhiszi a maga részéről, hogy ezek a javaslatok előnyösek'.eImiének v

jrai-.ciaországra.- A Debats 1, 'peg éppen veszedelmeseknél: minősiti "íenderson tervezett javaslatait, melyekre azt jegy ti meg, hogy annyira szivén fekszik az egyejogúsúg hendor•onhak, tessék javasolja az ogyohlJség megválósitááát Németország és Anglia között angyarmati kérdésben és az angol flotta lecsökkentését a német flotta nivojáta. v.z európai unió tanulmányi bizottsága Genfben illést tartott, melyen elnökké Herriot választatott meg, (reorges Bőimet a stresai konferencia határozatait és ajánlásait terjesztette a bizottság elé. L bizott Ság v^gji hatócozati javanlatot szavazott meg, melynek értelmében a