Lapszemle, 1932. október

1932-10-14 [1390]

mert azok. képezik elemi előfeltételeit a gazdasági viszonyok virágzásának Németországon jelül és a népökközött' ls. S pillanatban a leszerelési prculéma áll az érdeklődés középpontjában. Mit jelent ez a közgazdaság számára? Egyenlő jogot és egyenlő biztonságot követelünk, mint minden más nép. Hogyan virágoznál a külfölddel való kereskedelmünk, ha a .nemei állam ou nem élvezi ugyanazt a tekintélyt, mint minden más?- Ki fog tőkét befektetni egy olyan országba, amely szomszédai hozzányulásánakv véoteienüi van kiszolgáltatva. Ez nem elméleti mérlegelés, hindnyájunknak még rettenetes emlékezetében van, hogy miként hagyta, még nem is 10 évvel ezelőtt idegen csapatoknak területünkre való bevonulása a birodalmi márkát mostani értékének egy billiónyi részére zuhanni. Sz a példa elegendő annak megmutatására, hogy' az egyenjogúságért való harcunkban egy in ejüieg gazdasági létünk alapfeltételeiért küzdünk. Mutatja, hegy mennyire nincs igazuk azoknak, akik szemünkre vetik, hogy az egyenlő jogra és egyenlő biztonságra irányuló követelésünkkel megzavartuk volna Európa nyugalmát... Amit mi akarunk, az nem ujaeb nyugtalanság, nem fegyverkezési verseny, nem háborús kaland. Célunk egy uj békés Európa, amely rendezettebb,az igazságosság örökös törvényei és a népek önrendelkezési joga szerint, amelyekben bizva 1218-ban letettük kezünkbél a'fegyvert. Majd ha kultúrkörünk népei egy ilyen Európában testvériesen élnek egymás mellett, akkor lesznek meg az igazi gazdasági és politikai bizalom alapjai, a világ uj közös felépítésének alapjai. A birodalmi kormány gazdasági programmjáról a kancellár megállapította,.hogy az Bajorországon is tetszésre talált és hogy a háború utáni időben aligha talált valamely kormányzati gépezet elvi részében olyan erős és helyeslő viszhangra a közgazdaság köreiben, sz' természetesen nem zár-