Lapszemle, 1932. október
1932-10-01 [1390]
ta ,: . Gömbös mindinkább a magyar belpolitika hatalmi tényezőjévé fejlődött, A másik hatalmi tényezőnek, Bethlen grófnak komolyan kellett vele foglalkoznia, és a két férfin között, akik a valóságban Hurthy-Magyarországnak megadták a jellegét, felváltva barátságos együttműködésre és elidegenedésre került a sor. Valóban egyenlőtlen pár ez, mégha alapjában érzelmileg rokonok is: a diplomatikus, simulékony és elővigyázatos Bethlen az egyik, a temperamentumos radikális katona, Gömbös a másik oldalon. Gömbös a "fajvédők" vezére felelős a növekvő antiszemita áramlatért, Ő volt a legsikeresebb fék is a legitimista mozgalom ellen, mert az ő terve egy szabadválaszt ás által megalapított magyar királyságra irányult. Annál sajátságosabban kellett néhány évvel ezelőtt hatni egyik, híve ama leleplezésének, hogy Gömbös puccsot tervezett Habsburg Albrecht trónraüitetése érdekében, AZ eset nem nyert igazi tisztázást... Gömbös államtitkár és később hadügyminiszter lettJött Bethlen bukása és jött a Károlyi-kormány és most annak bukása után Bethlen ellenállt a kísértésnek, ismét átvenni a hatalmat, mert idejét még nem látja eljöttnek. De volt honvédelmi miniszterének, Gömbösnek a meghivatása kétségtelenül az ő müve. Persze téves lenne azt csak egy helytartóság értelmében felfogni; ehez Gömbös túlságosan önakaratu egyéniség. Természetesen hova-tovább ismét Bethlen grófot fogja az élén látni egy kabinet; Magyarország legerőseob politikai potenciája nem marad tartósan állva a kulisszák mögött. Míg azonban a Karolyi-rendszer csak felvonásközi játék volt, ?ddig a Gömbös-rendszer bizonyára teljes felvonás lesz, Ugyancsak a Voss. Ztg. /ŐO-469/ budapesti saját távirata jelenti, hogy Gömbös a legrövidebb időn belül a Kormányzó elé akarja terjeszteni miniszteri listáját. E távirat keretében említés történik arról, hogy Tomcsányi Vilmos Pál neveztetnék ki külügyminiszterré, aki annakidején ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SÁ
