Lapszemle, 1932. október

1932-10-07 [1390]

szerződésben állapíttatott meg, és a szerződés alapján végrehajtatott, garantálják egymásnak. A belga szocialisták számára Eupen-Malmeűye jövendőbeli sorsa még feltétlenül nylltkérdés, azonban olyan kérdés, amelyet Locarno után a belga népnek az ottani lakossággal egyedül kell rendeznie. A birodalmi kormány agrárbehozatall kontlngentálásl politikája nyílt konfliktusra vezetett két országgal, mint ahogyan azt a Voss. Ztg. /5-478/ vezércikke megállapítja. Olaszország be sem várta a német kontlngentálásl bizottságnak Romába való megérkezését, és olyan harci intézkedésekhez folyamodott, amelyeknek végrehajtása minimumra csökkenti a német kivitelt. Hollandia pedig egyáltalán nem ls volt hajlandó a német követelésekről tárgyalni. Az a körülmény, hogy Brüsszelben sikerült egyeznényt létrehozni, sajnos keveset mond, hiszen ennek az egyezménynek a részletelt nem hozták nyilvánosságra, jsrré elsősorban az volt mértékadó, hogy a német delegáció nem akarta megrosszabbltani a pozícióját azokkal az országókkal szemben, amelyekkel még tárgyalnia kell. A kontlngentálásl bizottság hollandlal_ kudarcáról a Berl. Tagebi. /5-47Ő/ közgazdasági vezércikke számol be részletesen. A nagynémet agrárius Deutsche Tagesztg. /4-á77/ azt állítja, hogy az export-iparhoz közelálló sajtó a kontlngentálás ellen folyó harcban még valótlanságoktól és ferdítésektől sem riad vissza. Errevonatkozóan arra emlékeztet, hogy az olasz kormány a mostani devízazárlatnál csupán azt a felhatalmazást vette lgényüe, amelyet az 1931.

( december 21-én kiadott olasz kormányrendelet állapított meg és mely igénybevételnek aktív oka az, hogy Németország 193*;. október 1-ére felmondotta a devizaforgalomról Olaszországgal kötött különszerződést, A német importok számára a deviza-