Lapszemle, 1932. október

1932-10-28 [1390]

lyi összefüggést jelentett ama két konferencia között, amelyektől oly nagy mértékben fog függni a népek jövendőbeli sorsa.*. Időközben a poreign Office jó előmunkálatot végzett az angol politi ka számára. Küszöbönálló akciói számára újból biztosította magának fontos barátok közreműködését, A Duce torinói beszédét Angliában nagy tetszéssel fogadták, A Lausanne után ellenzékiséggel fenyegető Olaszországból ismét a közreműködésre hajlandó munkatársnak Mussolini londoni nagykövete, Grandi, idejövetele által határozottan kitűnő közvetítő munkát végzett, AZ angolok számára mindenekelőtt igen kívánatos volt, hogy az olasz hatalom birtokosa előbbi kijelentésekkel ellentétben ezúttal világos hitvallást tegyem a Népszövetség mellett. Róma ebben a tekintetben nyilvánvalóan szívesen hallgatott London kívánságaira. Teljesen egységes az angol és az olasz politika abban a két alapfelfogásban, hogy Európa főkérdéseit a legfontosabb részekben a négy európai nagyhatalom Intézze és hogy a nagyhatalmak ezen együttműködésének teljes egyenjogúságon kell alapulnia. A Franciaországgal szembeni gyakorlatban való egyenjogúságra Olaszország ls súlyt helyez, és ha ebben a pontban Mussolininak erősebb angol támogatás volt Ígérhető, akkor bizonyára más ügyekben simulékonyabbnak mutatkozna. A Norman Davis-szel megbeszélései alapján azonban most már Anglia és az Egyesült Államok is újból nagyon közei jutottak egymáshoz. Persze a mandsurtai probléma miatt még nézeteltérés tátong, de ebben is mái- kompromiszszumos lehetőségeken működött az idő. Mac Donald w nagy ügye" közvetlenül elindulása előtt áll. Kölcsönös összefüggéseikre a dátumok ls sürgetőek. November a nagy politikai küzdelmek időszaka lesz hiszen azonnal a világgazdasági konferencia előkészítő bizottságának osszeülése után a leszerelési konferencia elnökségi üléseinek újból való megnyitása és a Lytton-jelentésnek a Népszövetség áltai