Lapszemle, 1932. október

1932-10-24 [1390]

is, ami igy ünmagábavéve jelentette len esemény lenne, ha utódául nem éppen azt a Pflüglt szemelték volna kl, aki eddig Franciaország legnagyobb megelégedésére Ausztriát a Nemzetek Szövetségénél képviselte. Arisztokrata, legitimista és franci* barát. És kitudja, - igy a cikkiró - vájjon nagy francia barátsága nem-e abban a reménységben gyökeredzik, hogy arról a részről majd támogatni fogják a Habsburg restaurációt. Pflügl kétségtelenül érdemes ős alkalmas ember arra, hogy jelen pillanatban Ausztriát Parisban képviselje, mert hlsfeen ő az,aki annakidején a rosszul sikefült osztrák-német vámuniós kormánycsinyt helytelenítette, sőt a leszerelés kérdésében ls a francia felfogás mellett szimpatizált Németországgal szemben. Ez a magatartása gyümölcsöztette számára a 14 alelnöki hely egyikét a genfi gyülekezetben, ő tefcát a legjobb referenciákkal megy Parisba sőt állítólag előnyt jelent az osztrák államkassza számára ls az, hogy rendkívül gazdag emfcer, akinek működése nem jelent majd megterhelést az osztrák kincstár számára. A cikkíró szerint azonban ez nem előny, sőt hátrány mertha annyira független anyagilag valószínűleg függetleníteni fogja magát az osztrák külügyminisztérium direktíváitól ls. A cikk befejezésében Ausztriát Ézsauhoz hasonlítja, mert ez ls egy tál lencsénél nemsokkal többet jelentő százmillió frankos francia kölcsönért adja fel jóformán függetlenségét és azon sem csodálkozik, hogy Painlevé surü wlenl látogatásaiért vagy egy wienben rendezett francia tárlatért mért lelkesedik és helyesel olyan nagyon az osztrák sajtó egyrésze, de sejtetni engedi, hogy ez viszont ast a jelenséget takargatja, hogy több osztrák lap szép csendben francia és cseh kezekbe illetve cseh befolyás alá kerülnek. A cikkíró a leplezet• ' • ORSZAOCS LRffITAH ^fci_