Lapszemle, 1932. október
1932-10-03 [1390]
ciában való további részvételét attól kellett függővé tennie, hogy előbb az egyenjogúság kérdése nyerjen elismerést... Báró Neu( rath azután azokat a tárgyalásokat tette szóvá, amelyeket Simon angol külügyminiszterrel,Aloisi olasz delegátussal és üendersonnal, a leszerelési konferencia elnökével folytatott Genfben. Simonnal szemben - úgymond - nem tartottam vissza az ő válaszjegyzékéről való véleményemet és közöltem vele, hogyjiem_ismerhetJdk_el_jogl_dedukcióít. Afelől sem hagytam kétséget, hogy az egyenjogúsági elv kifogástalan tisztázása nélkül nem lehet szó Németországnak a leszerelési konferenciában való újbóli részvételéről, kz olasz delegátussal való megbeszélés azt eredményezte, hogy Olaszország, mint Ismeretes, nagy megértéssel blr követeléseink iránt. Hendersonnak természetesen az a törekvése, hogy a leszerelési konferenciát megmentse a kudarctól, kiismer ésr emelt óan törekedett a megegyezés létrehozására. Sajnos fel kell tételezni, hogy e téren nem lesz sikere... A Herriothoz való genfi viszonyáról báró Neurath kijelentette, hogy ő nem tért kl a francia miniszterelnökkel való beszélgetés elől. ha_Herrictnak_lett volna valami mondanivalója,^akkor tudta L hogy rendelkezésére áll. Ezt Herriotnak tudtul ls adta. A német és a francia delegáció között, mint mindig érintkezés állott fenn. Amikor báró Neurath Genfből elutazott, francia-részről kijelentették, hogy herriotnak egyébként előbb nem ls tervezett beszéde nem is fog belemenni a leszerelési problémába. Tehát nem forgottJ[enn_különleges_ok_a_ueszédnél jelen lenni. A beszéd persze annyiban nem igazolta az emiitett jelzést, amennyiben Herriot újból elutasította a diplomáciai tárgyalásokat .. A genfi megbeszélések negatív kimenetelénél fogva most már a többleken van a sor, hogy ajánlatokat tegyenek nekünk, A magunk részéről egyelőre ujat nem mondhatunk, AZ auguffltus z9-ikl német memorandum teljes világossággal mindent tartalmaz, amit akarunk. Persze most a
