Lapszemle, 1932. szeptember
1932-09-27 [1389]
A magyar hadi emlékéremnek, a német hadviseltek számára való adományozásának módozatairól a Dayer. Kur. A4-í>68/ hoz rövid közleményt.- "Szent István napja Budapesten" felirással ismertetést és néhány igen jól sikerült fényképfelvételt közöl a Germanla /ü3-i65/ ,r Die fert a clmü képes .melléklete a szentjobb-körmenetről. Kisentente. A Berl. Tageol. /24-455/ budapesti levelezője bukaresti jelentésekre hivatkozva közli, hogy Franciaországnak és Lengyelországnak Oroszországgal való megnemtámadási szerződései miatt nyílt konfliktus keletkezett egyrészt Románia és Lengyelország és másrészt Románia és Franciaország között. A szudétal német nemzeti szocialisták ellen hozott brünni Ítéletet hevesen támadja a sajtó, A nagynémet Deutsche Tagesztg. /<c4-267/ az Ítéletet az igazságszolgáltatás egyik legborzalmasabb tévedésének mondja, mert a vád egyetlen állítása sem nyert bizonyítást, a vádlottak pedig nem tettek egyebet, mint teljesen legálisan és a Wllson által a népek számára proklamált önrendelkezési jog alapján nemzeti autonómiát követeltek a szudetai németek, számára is. A csehek az állam lakosságának még 50 százalékát sem teszik ki és mégis mindent megtesznek, hogy a nemzetiségi államból nemzeti államot csináljanak, de ez nem fog nekik sikerülni. A per tanulságai talán gondolkodóba fogják ejteni azokat a német pártokat is, amelyei* eddig loyálisan támogatták Benes politikáját. Hasonló szelleműén támadja a Kreuz ztg. /25-is67/ M a csehek gyűlöletből fakadó" Ítéletét, egy másik cikkében pedig a Kreuz ztg. A5-*68/ kimutatja, hogy a brünni Ítélet" szálai a prágai francia katonai missziónál folynak össze.
