Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-24 [1389]

feladata, hogy bebizonyítsa, hogy csakis az egyenlő jogok érs az egyenlő biztonság megtagadása tartja fenn Európában a feszültségnek és a rendetlenségnek azt az állapotát, amelyet Washingtonban a vllággazdaoág felélesztése érdekéhen oly szívesen szeretnének kiküszöbölve látni. A stresai konferencia eredménye képezi a Germanla /2Ü-264/ bécsi különleges helyről kapott cikkének tárgyát, A cikkíró szerint bármennyire lehet is örtllni annak, hogy Ausztria egyelőre elkerülte azt a nemzeti veszedelmet, hogy Franciaország Közópeuröpábaa blokkot teremtsen a német birodalom nélkül, mégis azt kell mondani, hogy a konferencia kegyetlen csalódást okozott Ausztria reményeinek valamely hatékony gazdasági segítség tekintetében. Hibáztatja, hogy az osztrák kormány válasz nélkül hagyta a német birodalomnak azt az ajánlatát, amely egy egyoldalú preferenciákat tartalmazó kereskedelmi szerződésre vonatkozott, mert ha Ausztria épugy, mint Magyarország és Románia tették, kész preferenciális szerződéssel lépett volna a stresai konferencia elé, akkor talán a befejezett ténnyel számoltak volna. Ausztria kereskedelempolitikai kudarcának azonban igen komol|'%emzetpolitikai jelentősége is van, mert a negatív sikert, a francia Duna-blokk meghiúsulását ideiglenesnek, de még nem véglegesnek tünteti fel. A dunai németségnek az össznémet ségtől való elválasztásának veszedelmei tehát még nincsen elhárítva. Innitzer Tivadar dr. egyetemi tanárnak bécsi érsekké történt kinevezéséhez a DAZ. /23-44S/ többek között megjegyzi, hogy e kinevezés által Róma a politikai okokból történt elszakadási uszítással és a kultúrpolitikai harcokkal szemben az engesztelékenységl akarat és az okosan kiegyenlítő időszerű egyházpolitika irányát jelölte meg legfontosabb feladatul Ausztriában. Ugyancsak világos elutasítása e