Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-23 [1389]

A- leszerelési konferencia elnökségének Üléséről ródzletesen tudositanak~a~22.-i lapok - Á Petit Prisién 22 rámutatarra, hogy Be­me előadói jelentésében szereplő általános ós politikai kérdések között legfontosabbak a német egyenjogúsági követelések ós a biztonság megszer­vezésére vonatkozó francia javailatok, 1 kérdéseket először ua^án meg­beszélések során fogják megvitatni á ezekben Neurath báró nónet külügy­miniyzter is részt fog venni, - Az Oeuvre 21 a német követelésekre meg­jegyzi, hogy amikor a r apen kormány azokkal előállt, számitott Anglia am lege3sógére a Olaszország támogatására Az előbbi sem valósult meg, de az utóbbi sem, mert ime az olasz sajtó mely nem rég erősen uszitotta a néiae­. tekét, most egyszerre begombolkoziks azt mondja, hogy Roma és London föl­fogása lényegileg azonos.. Németország Amerikára som számithat„ legfel­jebb Szovjet-oroszország támogatását kaphatja meg. Az bizonyos, hogy a francia delegátusok Genfben kedvező légkört találnak. A németek elvégre duzzoghatnak tovább, de jobban tennék,ha taktikát változtatnának,- H©od<w sont támadják a Temps, Débats, Petit Párisién 22 a genfi Gazete des Na tlőns -"ban megjelent cikkéért melyben a német álláspont felé hajolva kö­vetelte a békeszerződés Ígéretei alapján az általános leszerelést,, Hollandia agjpdni kezd a német veszedelem miatt,- irja a Uat tjja 21-ben""ífenri de Korai.. 19Í8-ban Hollandia befogadta Vilmos császárt s amellett átvette a német hadseregtől azt az e b ész hadi anyagot, auelytt az összeomláskor a németek átmentettek holland magán társaságok kezébe, Hollandia ekkor azt hitte,, hogy Vilmos császár végleg távozott a trónról, s hogy a nlmet hadsereget végleg legyőzték, Németország felöl fellát ve­szély nem fenyegeti többé Hollandiát^ Azóta egész mostanig a hollandok Franciaország által érezték magukat fenyegetve* Aa utóbbi időben azunfc-.n megváltozott Hollandia felfogása, kezdi meglátni a fiérae'. voszedőimet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom