Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-17 [1389]

H e rri o t nak Né m e t orsz á gho_z I n t é ze 1t v á lasz jegy zeke még egyre foglalkoztatja a lapokat, melyek örömmel állapítják meg annak konszilians hangnemét, a N/Cnr. ebben kedvező alkalmat lát a brit intervencióra, és arra figyelmeztet, nogy a ké

? * jegyzék között tulajdpnkép nem mutatkozik áthidalhatatlan távolság A haj az, hogy a felek egyike sem tudja feladni taktikai pozicióját amelybe "belelovalta magát. Tapintatos közbelépéssel a brit kormány, de különösen MacDonald össze tudná egyeztetni az ellentétes álláspontokat.. Németország aligha utasítana vissza egy Angliától jövő tanácsot. A francia közvélemény pedig olyan nagy változáson ment keresztül, hogy Frai. ciaország bizonyára hajlandó volna - lőszereié si koncessziókra- feltéve hogy Anglia is határozott lépést tesz az igazi leszerelés fölé ÍWSÍÖSÍESÍSS-S-I Y£i

d

£Z jegvz?kr&L_ yalő_ véleményé Rabban foglalja össze, hogy formára nézve konsz;L.i.ans, világosan elutasítja az u .iraí egy verkezé st, de ié :>. j e s hon ilytan hagy a jövőbeni francia politikát illetőleg, Nem említi, hogy tettekre akarná átváltoztatni a szép szavakat, melyekkel a fel- . fegyverzett hatalmak fogadták a Hoover-tervet... Pedig érdekes volna tudni, vájjon Németország mikép reagálna ilyen tettekre 52^Í-^5^?i'X§532^§4'§ía'9§§S£lÉSÖ§9$_3§&i&£& 3$£igie;g_.&jj43 iának is

i

_hcOott az Angliát, de a versalllesi szerződés többi slgnatárlusnit is megillette volna. Ezt a körülméynt egyébként válasz jegyzékéén Herriot is kiemeli,, A M.Post. nem akarja elhinni, hogy Anglia tényleg hozzájárult volna sár a német